A tudományos közösség számára eddig ismeretlen középkori kéziratot azonosítottak Kolozsváron, a kódexet korábban a Szent Mihály-plébánián őrizték, innen került át a levéltárba – erősítette meg az MTI-nek László Attila főesperes-plébános.
A középkori kódex azonosításáról a Romkat.ro katolikus hírportál számolt be kedden. Mint írták, ez az egyetlen középkori kézirat, amelyet a Szent Mihály római katolikus plébániai levéltárban őriznek. A közelmúltban találta meg a Szent Mihály római katolikus egyházközség levéltárosa, Nagy Emőke.
A kéziratot elsőként Adrian Papahagi, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora tanulmányozta, aki egy, a gyulafehérvári Batthyáneumban őrzött kötettel való kapcsolatát is felismerte.
László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa az MTI kérdésére cáfolta a román sajtóban megjelent állításokat, miszerint a kéziratot most fedezték volna fel. Elmondta: az egyháznak eddig is tudomása volt a kötetről, előbb a templom tornyában, a levéltárban, majd a plébánia irodájában őrizték értékes volta miatt. Mint mondta, amikor 2020-ban átvette a kolozsvári főtéri plébániát, ott találta a dokumentumot. Értéke miatt döntöttek úgy a levéltárossal, hogy kerüljön át az egyház levéltárába, ami pár hónapja meg is történt.
Kutatók számára hozzáférhető a középkori kézirat
Itt a kutatók számára is hozzáférhető, így látta meg, majd tanulmányozta Adrian Papahagi professzor, aki a gyulafehérvári “testvérét” is kutatta. László Attila hangsúlyozta: a kötetet nem most találták meg, csupán a kutató ismerte fel most, hogy köze van a Batthyáneumban őrzött kötethez.
“Persze, hogy köze van, az is a miénk, amit bitorolnak és nem akarnak visszaadni”
– mondta a főesperes az 1848-ban államosított gyulafehérvári könyvtárra utalva, melyet az 1998-as restitúciós döntés ellenére sem szolgáltatott vissza a román állam a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek. Szerinte természetes, hogy a két kötetnek köze van egymáshoz, mert mindkettő a római katolikus egyházé volt, és átjárás volt a két levéltár között.
A felfedezésről a Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működő gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár is hírt adott közösségi oldalán.
Az 1471-re datált gyulafehérvári kötetben a két szerzőnek az újtestamentum többi részéhez írt kommentárjai vannak, minkettőt német nyelvterületen másolhatták.
A Romkat.ro azt írja, a kolozsvári kézirat első oldalai rossz állapotban maradtak fenn, valamikor nedvesség érhette, ezért restaurálásra szorul. A gótikus kötés ellenben jó állapotban van.
Adrian Papahagi szerint a két könyv mérete megegyezik, korabeli gótikus kötésüket azonos mintákkal, fémdarabokkal díszítették. Mindkét kéziratot lánccal kötötték, de ez csak a kolozsvári kéziratban maradt fenn. Egyazon könyvkötő műhelyben készültek a kolozsvári plébánia vagy a ferencesek megrendelésére – véli a kutató, aki szerint a Battyáneumban lévő kötet is Kolozsvárról került Gyulafehérvárra.
A Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét a Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, de 1947-ben államosított Batthyáneumban őrzik.
Az értékes ingatlan és közgyűjtemény restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság.
Forrás: MTI/ Pap Melinda
Nyitókép: Az 1470-ben íródott kódex belső lapjai (Fotó: MTI/ Kiss Gábor)
Kövessen minket a Facebookon is!
