Rasmussen sztáredzőként érkezett, de miként távozik?

Román klubcsapatával BL-t nyert, a lengyel válogatottal kétszer is 4. lett a vb-n, de magyar kapitányként nem jött össze a négy világversenyen a kiugró eredmény.

Sérülések és gyermekvállalások miatt egyik jelentős tornán sem tudta az általa legerősebbnek vélt csapatot felállítani.

A kedden menesztett Kim Rasmussent 2016. május 18-án nevezték ki a magyar női kézilabda-válogatott kapitányává, de megbízatása csak július 1-től lépett érvénybe. A kinevezése előtt tíz nappal Bajnokok Ligáját nyert a CSM Bukaresttel, a budapesti döntőben a Győrt győzték le büntetőkkel. Rasmussen lett a második külföldi szakember a női válogatott élén, a norvég Karl Erik Böhn irányításával 2012-ben Eb-bronzot nyertek Görbiczék. (Ambros Martin csak ideiglenes megoldás volt Elek Gáborral 2016-ban.)

A 47 esztendős dán edző korábban is okozott már kellemetlen perceket a magyaroknak, hiszen a 2015-ös világbajnokságon ő volt a kapitánya annak a lengyel válogatottnak, amelyik a nyolcaddöntőben 24-23-ra nyert Magyarország ellen, ezzel elütve a mieinket az olimpiai pótselejtező lehetőségétől. Nem mellékesen a világsztárokat nélkülöző lengyel együttessel kétszer (2013, 2015) is negyedik tudott lenni a világbajnokságon.

Kinevezésekor úgy fogalmazott, Magyarország Európa kézilabda-fellegvára, egységes és összetartó válogatottat szeretne, kemény munkával ott lenni a nagy versenyeken és végső célként a 2020-as tokiói olimpián. Pálinger Katalin, a női szakágért felelős alelnök is azt hangsúlyozta, a végső cél, hogy a csapat ott legyen a 2020-as tokiói olimpián, és addig se maradjon le a jelentősebb világversenyekről. A korábbi világklasszis kapus a menesztés után kiemelte, bár az eredmények elsőre nem ezt tükrözik, Rasmussen jó munkát végzett, és a célul kitűzött olimpiai szereplés még elérhető.

A teljes cikket ITT olvashatja.

Nyitókép illusztráció.


Hasonló cikkek