A boszniai Szerb Köztársaság nem szerez érvényt a népirtás tagadását tiltó, újonnan életbe lépett szövetségi törvénynek, és nem működik együtt a szövetségi intézményekkel a jogszabály végrehajtásában – közölte a Klix.ba boszniai hírportál pénteken, ismertetve az erről szóló, újonnan elfogadott jogszabályt.
Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének a parlamentje pénteken sürgősségi eljárással egyhangúlag fogadta el az entitás büntető törvénykönyvének módosítását, amely kétségbe vonja a nemzetközi közösség távozó főképviselője által hozott rendelet érvényességét.
Valentin Inzko múlt pénteken hozott törvényerejű rendelete értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható a jövőben. Hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetést kaphat az, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény értelmében a főképviselőnek joga van törvényeket alkotni. Valentin Inzko megbízatása augusztus elsejével jár le, helyére Christian Schmidt német diplomata érkezik.
Míg a bosnyák politikusok üdvözölték Inzko törvénymódosítását, Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezető politikusa, a háromtagú államelnökség szerb tagja arra figyelmeztetett, hogy a törvény az ország felbomlásához vezethet. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet azokat népirtásnak minősíteni.
A boszniai Szerb Köztársaság a pénteken elfogadott jogszabálymódosításokban kimondja, hogy öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki a boszniai Szerb Köztársaságot vagy annak lakosait népirtóknak vagy agresszoroknak nevezi, és 15 évig terjedő börtönbüntetést irányoz elő azok számára, akik az országrész alkotmánya, integritása vagy függetlensége ellen lépnek fel. A képviselők arra is igennel szavaztak, hogy a boszniai szerb intézmények ne működjenek együtt a szövetségi intézményekkel a nemzetközi főképviselő törvénymódosításának betartásában.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát, a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. Emellett a békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását.
A nemzetközi közösség főképviselőjének funkcióját is ekkor hozták létre, a megbízottnak joga van törvényeket is hozni, nemcsak felügyelni a békeszerződésben foglaltak alkalmazását
