Törökországban “a félelem légköre” alakul ki azáltal, hogy a 2016. július 15-ei puccskísérlet után több ezer egyetemi tanárt elbocsátottak, több száz ellen pedig büntetőeljárást indítottak a hatóságok – írta hétfőn egy Törökországról szóló jelentésében a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet.
A HRW kifejtette: a török kormány ezen felül beavatkozik az egyetemi tanárok munkájába és a kampuszokon megrendezett diáktüntetésekbe is, ami öncenzúrához és a tanárok szabadságának csökkenéséhez vezet.
A jogvédő szervezet a jelentés elkészítéséhez tizenöt egyetemi tanárral és négy hallgatóval készített interjút.
Hugh Williamson, a HRW európai és közép-ázsiai igazgatója szerint a megtorlás kárt okoz az egyetemeknek, miközben a tanároknak és a diákoknak a menesztés és a bebörtönzés kockázata nélkül, szabadon kéne tudniuk kifejezni magukat, és tanulmányozni az ellentmondásos vagy épp kritikus gondolatokat. A HRW a kurd népesség jogainak és a vallási kisebbségek helyzetét említette példaként az “érzékeny témakörök” közül.
A HRW interjúalanyai kijelentették, hogy a török egyetemek már nem a kreatív gondolkodás és viták helyszínei többé.
Idén március 22. óta 35 tüntető egyetemi hallgatót vett őrizetbe a rendőrség Isztambulban. Tizennégyüket előzetes letartóztatásba is helyezték – emelte ki a HRW.
A jogvédő szervezet azt írta, hogy a török kormány a puccskísérlet után a megfelelő eljárás nélkül hajtott végre tömeges elbocsátásokat az egyetemi tanárok körében, kétségbe vonhatóan azt állítva, hogy az érintetteknek közük van a terrorizmushoz, illetve az összeesküvéshez. Sokak ellen hasonló “koholt” vádakkal eljárás is indult – tette hozza a HRW.
A HRW úgy tudja, hogy a puccskísérlet óta több mint 5800 tanárt küldtek el az állami egyetemekről, a kormány által felállított bizottság pedig lassan bírálja el a jogorvoslati kérelmeket. A munka nélkül maradt tanárok közül sokan képtelenek voltak állást találni a magánszférában. Egyes esetekben a hatóságok megfosztották őket társadalombiztosításuktól, útlevelüktől és befagyasztották bankszámlájukat is. Terrorista “bélyeggel” lehetetlenség munkát találni – jegyezte meg a jelentés.
Törökországban 2016. július 20-án, néhány nappal a kudarcba fulladt puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezettek be, amelyet azóta is fenntartanak. A hatalomátvételi incidenst követően országszerte tisztogatások kezdődtek, amelyek során több mint 150 ezer embert menesztettek vagy felfüggesztettek az állásából, mintegy 50 ezer embert pedig letartóztattak. A kormány vizsgálóbizottságához benyújtott 108 ezer jogorvoslati kérelemből eddig 12 ezret bíráltak el, 310-et pozítívan.
Az állítólagos puccsistákon kívül a tisztogatás kiterjedt a kurdbarát és ellenzéki körökre, bírákra, tanárokra és újságírókra is.
Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózatnak tulajdonítja az összeesküvést. Gülen korábban Recep Tayyip Erdogan török elnök mentora volt, majd az ellenlábasa lett. A hitszónok, akinek mozgalmát Törökországban terrorszervezetnek nyilvánították, tagadja, hogy bármi köze lenne az elvetélt államcsínyhez.
