Interjúnk a Bartók Plusz Operafesztivál keretében műsorra tűzött István, a király rockopera előadása előtt készült, a Miskolci Nemzeti Színházban.
Vona Ildikó: Milyen emléked fűződnek Miskolchoz?
Feke Pál: Az az igazság, hogy nekem Miskolc kimaradt eddig az életemből. A Sportcsarnokban volt pár koncert – vagy nagyobb előadás –, ahol játszottam. Az István, a királynak nem olyan régen megint színre került a királydombi változata, amiben Nagy Feró, Deák Bill Gyula, Varga Miki mellett Koppányként léphettem a közönség elé, és ezzel az előadással jutottunk el ide, a Sportcsarnokba, viszont a Miskolci Nemzeti Színházban még soha nem álltam színpadon. Nekem ez most nagyon-nagy pillanat, mert hatalmas múltú színház az itteni, maga a fesztivál is rendkívül izgalmas, és az meg, hogy az István, a királyt ekkora zenekarral, kórussal mutatjuk most be, tényleg fantasztikus dolog. Ez a 35. jubileum, a mostani év – 35 évvel ezelőtt született a mű –, és annak apropóján ünnepi nagykoncerttel ajándékozzuk meg a nézőket.
– Turistaként sikerült már valamit a városunkból látnod?
– Semmit, soha életemben. Mindig dolgozni jöttem eddig.
– Ma este Istvánt énekled, az említett korábbi miskolci előadásban viszont Koppány voltál…
– Én ennek a darabnak köszönhetem a sikereimet, főleg az István szerepnek. Most egyébként pont az Operettszínházban Koppányt próbálok megint. Érdekes helyzet, mert párhuzamosan itt István, ott Koppány, de valahogy ez az egész dolog, ez a két szerep az életemben folyamatosan jelen van.
– Mit jelentett számodra István figurája, hogy képes voltál érte végigcsinálni A Társulat televíziós verseny?
– Ennek a műnek köszönhetem a musical és a rockopera műfajának szeretetét, hiszen én annak idején – még gyerekként – bakelitlemezen otthon ezt hallgattam. Azt, hogy erre a pályára keveredtem, ennek a darabnak köszönhetem, és alapvetően a színpadon is a nagy áttörést ez hozta az életemben 2008-ban, A Társulat című műsorban. Engem azóta végigkísér, és nagyon büszkén hordom ezt a címet, hogy a darabhoz ilyen közöm van.
– Kezdettől fogva István szerepéért mentél?
– Az egyértelmű volt. Nem is lett volna más. Tudtam: ez a karakter, amit én magamhoz közel érzek, ami annyira összetett – lírai, de közben kirobbanóan rockos–, fantasztikus énekelni való, persze nagyon nehéz is, és hogy most ezen a jubileumon egy ilyen köntösben mutatjuk be, nekem is nagy élmény, mert ekkora zenekarral, kórussal még nem énekeltem.
– Lelkiekben ki áll hozzád közel a két főszereplő közül?
– István, egyértelműen.
– Az Operettszínházban megkapod Koppányt, de nem ez az első eset, amikor ellentétes karaktereket alakítasz ugyanabból a darabból. Ott volt például A nyomorultak, arról is mesélj picit!
– Érdekes, mert valahogy az elmúlt időszakban megtaláltak ezek a negatív főhősök. Jean Valjean nekem óriási szerepálmom volt annakidején, én őt játszottam a Kecskeméti Katona József Színházban, most pedig a Madách Színházban Javert felügyelőt. Úgy látszik, ez az időszak az ellentétekről szól, de nagyon élvezem. Az István, a király esetében a szívemhez István szerepe áll igazán közel, de közben meg azt gondolom, hogy pont a hangomból adódóan volt rendkívül izgalmas Koppány figurája, amikor Varga Mikiékkel együtt csináltuk. Ritkán alakul ki ennyire speciális helyzet, de számomra hatalmas élményt jelentett.
– Ismert rendezőkkel szoktál dolgozni, van kedvenced?
– Nem neveznék kedvencet, mert mindegyik más, mindtől sokat tanul az ember.
– Nagy nevekkel dolgozhattál már eddig is…
– Igen, és nemcsak az István kapcsán, hanem alapvetően is. Hála a Jóistennek mindenhol nagyon-nagy rendezőkkel, színházi vezetőkkel dolgozom és dolgoztam az elmúlt, most már húsz alatt. Idén pont húsz éve vagyok a pályán; onnan számolom, hogy először színpadra álltam 18 éves koromban. Mindegyik előadás más volt, és ettől izgalmas, ettől különleges. A ma esti produkció pedig megint csak rendkívüli, hiszen egy koncertről van szó.
– Hol találkozhat veled mostanában a közönség?
– Jelenleg az Operettszínházban próbálok, aztán Szegeden, a Dóm téren lesz Apáca Show – amiben játszom –, illetve ezzel a darabbal turnézunk szeptembertől az egész országban. Röviden ennyit tudok most mondani a következő időszakról.
