Gyurcsányék 2010 előtt is adót emeltek, és ez most sem lenne másképp, ha a baloldal jutna hatalomra.
Az elmúlt hetekben több baloldali vezető is tanúbizonyságot tett arról, hogy újra adót emelnének, ha hatalomra kerülnének. Emiatt pedig érdemes felidézni a különbségeket a baloldal és az Orbán-kormány adópolitikájában.
A Gyurcsány-kormány többek között bevezette a négyszázalékos szolidaritási adót, megemelte a munkavállalói egészségbiztosítási járulékot és a munkaerőpiaci járulékot. Közterheket róttak ki a nyugdíjas munkavállalókra, a jövedéki adót többször növelték, valamint bevezették a kamat- és árfolyamnyereség-adót, emellett pedig többkulcsos adórendszert hoztak létre, amit Karácsony Gergely is erősen fontolgatna, ha hatalomra kerülne.
Ezzel szemben 2010 után az Orbán-kormány bevezette az egykulcsos adórendszert, valamint adócsökkentésekkel és kedvezményekkel is támogatja a családokat, ilyen például a csok, a babaváró hitel és a háromgyermekes anyukák szja-mentessége.
Zara László, az adótanácsadók egyesületének elnöke 2006-ban, így fogalmazott a baloldali kormány adóterheiről: egyetlen érzékelhető tendencia a személyi jövedelemadózásban volt tapasztalható: itt a kormány fokozatosan megszünteti a kedvezményeket, vagyis egyértelműen a saját bevételeit növeli a mentességek, kedvezmények felszámolásával.
Az Orbán-kormányról viszont Szilovics Csaba, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense 2014-ben azt írta: az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának vitathatatlan előnye, hogy következetes, az elvektől a részletszabályokig ívelő keretes rendszert épített ki, amelynek elvi célkitűzései (a családok támogatása, adóteher átalakítása, adóalap szélesítése, adminisztrációs terhek csökkentése) nehezen vitathatók.
De a baloldal sajnos az elmúlt tíz évben nem változott, amit jól mutat az ellenzéki önkormányzatok ténykedése a járvány alatt, hiszen több megszorító intézkedést is hoztak. Ezek a megszorítások elsősorban az önkormányzatoknál, illetve az önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású cégeknél dolgozó munkavállalókat érintették, akiket elbocsátottak, vagy csökkentették a bérüket, jövedelmüket.
De érdemes feleleveníteni a 2022-es költségvetési vitát is, amikor az ellenzéki pártok mintegy 600 milliárd forintot vettek volna el a magyar vállalkozásoktól.
Ezzel szemben a kormány a járvány alatt a támogatások, a hitelmoratórium, a 13. havi nyugdíj visszaállítása mellett mintegy 1000 milliárd forintnyi adócsökkentésről döntött, válaszként a koronavírus-válságra, így elérték, hogy a járvány első hullámában bevezetett könnyítések több mint 360 ezer ember munkájának, vállalkozásának megtartását segítsék, és ötvenmilliárd forintot hagytak az érintetteknél.
Forrás: 888.hu
Kövessen minket: Facebook
