A szlovák parlamenten kívülre szorult Együtt párt, amelynek portfóliójában fontos szerepet játszik a környezetvédelem, csütörtökön nagyon súlyos ökológiai vészhelyzetre hívta fel a figyelmet.
Az utóbbi időben a csallóközi vízkészlet veszélyeztetésekor általában az egykori Dimitrovka elhíresült vereknyei vegyi lerakatát szokták emlegetni. Bár a vereknyei lerakatot 35 millió euróért próbálják majd kapszulába zárni, aminek biztonságos voltát számos környezetvédő kétségbe vonja (a teljes likvidálás 100 milliónál többe kerülne), az Istrochem vegyipari vállalat teljes területén történt szennyeződések környezetvédelmi mentesítése jóval drágább lenne.
A térség geológiai vizsgálata több mint 10 évvel ezelőtt történt. Akkor ezt maga a tulajdonos, az Istrochem vállalat rendelte meg, viszont a szlovák jogrend lehetővé tette a geológiai vizsgálat megrendelőjének az eredmények eltitkolását. A vizsgálat eredménye 10 éven keresztül hevert a Dionýz Štúr Geológiai Intézetben, és csak múlt hét szerdán hozták nyilvánosságra. Mint a vizsgálat megállapította, az egész gyár területe, az altalaj, a talajvíz szennyezett, és szinte az összes gyártási folyamatnál bizonyított a szennyezés ténye, egészen a kezdetektől fogva.
A gyárat még 1873-ban alapította Alfred Nobel elsősorban dinamit és egyéb vegyi anyag gyártására. A maga korában ez volt Nagy-Magyarország legjelentősebb vegyi üzeme. 1925-ben a dinamitgyártást elvitték Csehországba, és a vállalat áttért a műtrágyagyártásra. A gyár fénykorában, a ’80-as években 7 ezer munkást alkalmazott. ’97-ben a gyár menedzsmentje privatizálta, de nem kérte a Monopolellenes Hivatal engedélyét, így 1999-ben a Dzurinda-kormány vissza tudta venni tőlük, hogy 2002-ben eladja Andrej Babiš cégcsoportjának, az Agrofertnek, kemény 202 millió szlovák koronáért (6,7 millió euró).
Hogy mi volt a szerződésben, azt nem lehet tudni, mert az is titkos. Így nem tudni, hogy netán az árban figyelembe vették-e a szennyeződéseket. Egy biztos, a lerakatok szanálása nem szerepelt benne, hiszen ennek a költségét átvállalta az állam.
Az üzemet 2006 óta fokozatosan leépítik, tulajdonképp csak gumiipari vegyületek, a sulfenaxok gyártása maradt. Márpedig ez egy kénvegyület. Több bejelentés érkezett a gyárra, hogy különböző színű, vagy akár foszforeszkáló vizet láttak folyni az innen a Kis-Dunába vezető kanálisban.
A tíz év után nyilvánossá vált adatok szerint az óriási szennyeződés a vereknyei lerakatnál is nagyobb veszélyt jelenthet a csallóközi ivóvízre, mert jóval nagyobb terjedelmű. A szennyezés terjedését fokozza, hogy a bősi erőmű három méterrel megemelte a talajvizet az adott térségben, így nagyon könnyen találhatnak utat a vegyszerek a talajvízhez.
A környezetvédelemmel foglalkozók tudtak arról, hogy létezett ez a felmérés, és sejtették a felmérés eredményeit is, de nem tudták bizonyítani. A gondot tovább fokozza, hogy nem egyetlen anyagról van szó, hanem egy vegyi koktélról beszélhetünk, több anyag közülük karcinogén, rákos megbetegedést okozhat.
A vizsgálat szerint a szennyeződés számos esetben ezerszeresen túllépte az egészségügyi határértéket, így nyugodtan ökológiai katasztrófáról beszélhetünk. A vizsgálat készítői azt is leírták, hogy több helyen még mérésre sem volt szükség, mert elviselhetetlenül erős vegyszerbűzt éreztek, a furatokban lila, gélszerű anyagokat fedeztek fel, de találtak fehér, leülepedett növényvédő szereket vagy fekete, bűzlő szerves anyagokat. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a vállalat története során számos esetben hordták, öntötték a vegyi hulladékot a Duna holtágaiba, majd azt egyszerűen betakarták.
Jelenleg azt sem lehet felbecsülni, hogy a szennyeződés vegyületeinek reakciójából még milyen további anyagok jöttek létre. Jelen esetben a szennyeződés elérte az Aranyhomokot, Vereknyét, Pozsonytárnokot, és várhatóan a vereknyei lerakat szennyeződéseivel is kapcsolatba kerülhet, új reakciókat előidézve.
Szerencsére az új kormányban már más a környezetvédelmi szennyezéshez, a környezetvédelmi bűncselekményekhez való hozzáállás. Ján Budaj miniszter sem a hallgatást választotta, hanem szinte rögtön reagált a feltárt esetre. Kijelentette, hogy a rendszerükben 2009-től benne volt az Istrochem mint környezetvédelmi teher, és úgy vélte, hogy ennek a szanálása mintegy 350 millió eurót venne igénybe.
Budaj azt is elmondta, hogy Szlovákiában mintegy 2000 környezetvédelmi szennyeződést, terhet tartanak számon, és mintegy 1000 illegális szemétlerakatot. Be is jelentette, hogy módosítaná a törvényt, hogy a geológiai felmérések eredményét ne lehessen titkosítani, amennyiben fennáll az egészségkárosítás eshetősége.
Forrás: ma7.sk
