A K-Monitor alapító munkatársa kifejtette, a legsúlyosabb következmény az lehet, hogy az OGP inaktív státuszba helyezi hazánkat, ez eddig csak Azerbajdzsánnal fordult elő. Hozzátette, az újraaktiválás kemény procedúra lenne, még nagyobb elvárásokkal. A K-Monitor, a Sunlight Foundation, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International Magyarország (TI) egy éve fordult az OGP-hez a közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozása, illetve a kormány és a civil szféra közötti érdemi párbeszéd hiánya miatt. A szervezet utasította a kormányt, hozzon létre egy olyan fórumot, ahol kabinet és civilek egyenlő félként tárgyalhatják újra a nyitott kormányzás és a közhatalom átláthatóságának alapkérdéseit. Orbán Viktoréknak erre 60 napjuk van.Léderer szerint az ügynek két kimenetele lehet: a kormány határozottan visszautasítja a vádakat, s magáról kilép a szervezetből (amelybe egyébként 2012-ben a Fidesz-kabinet lépett be). A másik lehetőség az, hogy valamilyen kompromisszumos megoldással úgy tesznek, mintha megfogadnák az intelmeket, ám ez a K-Monitor alapítója szerint komoly “arcvesztéssel” járna. Hozzátette, furcsa kettősség, hogy miközben Magyarország tagja egy ilyen szervezetnek, a kormány szinte naponta tesz az átláthatóság ellen. “A K-monitor már a kezdeti egyezkedéseken azt követelte, hogy szabják át az infotörvényt, mert a mostani szabályozással nem lehet transzparensen működni” – szögezte le a szakember.A K-Monitor úgy látta, az OGP a kormány és a civilek konstruktív párbeszédét kéri számon. A szervezet Irányító bizottságát a világ számos országának miniszterei és államtitkárai, valamint befolyásos nemzetközi civil szervezetek képviselői alkotják. “Ezt nehéz lenne úgy kommunikálni, mint Soros György legújabb mesterkedése, de nincsenek illúzióink” – írták. Az sem tett jót az ügynek, hogy a kormány hadjáratot indított a kritikus civilek ellen a Norvég Alap támogatásai ügyében. Ráadásul folyamatosan “farigcsálják az információszabadságot”, amiről ősszel szintén számot kell adni a civilek és a nemzetközi közvélemény előtt. A kormány ugyan tavaly decemberben megállapodott a Norvég Alappal, ám a vizsgálat megállapította, hogy a magyarországi trendek szűkítik a civilek mozgásterét, ami “különösen aggasztó a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása, az átláthatóság csökkenése és a sajtó függetlensége elleni támadások tükrében”.A szervezet konkrét ajánlásokat fogalmazott meg, világos feltételeket és határidőket szabott a magyar kormánynak, hogy újraindítsa a párbeszédet az antikorrupciós vállalásokról. Léderer szerint naivitás lenne feltételezni, hogy a kormány átültetné az ajánlásokat a törvényhozásba, hiszen például a pártfinanszírozás miatt már korábban is megintették Orbánékat. Ugyanakkor a kormánynak, ha el akarja kerülni az OGP kiközösítését, komoly lépéseket kell tennie. Olyan kérdésekről kell majd tárgyalni az egyeztetéseken, mint az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése, a kampányfinanszírozás, az információszabadság és a közbeszerzések nyilvánossága. Az OGP képviselői július elején hazánkba látogatnak, ekkor a kormány mellett civilekkel is tárgyalnak.