JR: Mindegyik elnökjelölt valamilyen MSZP-t akar. Nyíltat, hiteleset, harciasat. A Tóbiás féle pályázatban nem találtunk ilyen jelzőt. Hogyan képzeli el az MSZP-t az elkövetkezendő két évben?TJ: Az MSZP, az MSZP. Jelzős szerkezet nélkül. Ez azt jelenti, hogy magyar, szocialista és egy pártközösség. Egy szakaszt lezárunk július 25-én, és megnyitunk egy újat. Azt ígértük, 2014. júliusában, hogy a szocialista párt visszatér a politika színpadára, hiszen két választási kudarc után belső hitet kellett adni, helyre kellett állítani a szervezettséget és meg kellett küzdeni az adósságállománnyal. Ma azt kell mondjam, hogy a Magyar Szocialista Párt visszatért, de ennél többet sikerült elérni. Mivel, hogy valós társadalmi problémákra igyekezett válaszokat adni az elmúlt másfél évben, hiszen ma nem beszélhetnénk a vasárnapi nyitva tartásról, az ESZOSZ károsultak képviseletéről, a Quaestor károsultak segítéséről, az MNB körüli botrányra való politikai reakciókról. Ezek az ügyek alternatívává emelték az MSZP-t a Fidesszel szemben. Ezzel ez a szakasz lezárult. Nyílik egy másik szakasz.JR: Mi várható ebben a szakaszban?Tóbiás József: Ebben a szakaszban két stratégia van. Az egyik, hogy az MSZP-nek erős, a magyar társadalom igazságérzetét kielégítő, az egyenlőtlenséggel szemben az egyenlőséget állító politikát kell képviselnie az elkövetkezendő két évben, és vele egyidejűleg el kell indítani azt a folyamatot, hogy mi nem magunkra gondolunk, mi az országról gondolkozunk. Ahhoz viszont, hogy az ország többségét, akik változást szeretnének meg tudjuk szólítani, ahhoz egy kihívó szerepet kell tudni elérni, amelyet meggyőződésem szerint a választmány tud elvégezni a pártelnökkel és az elnökséggel közösen. Emellett el kell indulni a helyi társadalmi koalíciók megépítésének irányába, mert olyan ember tud hitelesen, széles társadalmi összefogást építeni, aki az eredményeivel, munkájával kivívta azt, hogy ő tud olyan megoldásokat és együttműködéseket létrehozni, amely az autonómiát tiszteletben tartja, aki az adott közösségek hagyományait, szuverenitását tiszteli, de képes velük együttműködni a változás érdekében. Ez az elkövetkezendő évek feladata. Én nagyon számítok arra, hogy a választmány elnöke a személyében és a gondolkodásmódjában is hisz abban, hogy nem magunknak csinálunk pártot, hanem a pártunkat ahhoz formáljuk, amit a társadalom elvár tőlünk a változás érdekében. Nem önmagát nézi, nem üres hatalmi ígérgetésekben akar részt venni, nem alkukat keres, hanem azt keresi, hogy hol a feladat. Itt van. Létezik változást akaró tömeg Magyarországon. Ki fogja megszervezni? Ki lesz az, aki kihívást intéz 2018 tavaszán a magyar társadalom többségének támogatásával, a Fidesszel szemben? JR: A helyi társadalmi alkuk kapcsán látunk a baloldalnak kedvező példákat. Akár az időközi választásokra gondolunk, akár a szegedi önkormányzati választásra. Lehetséges olyan baloldali demokratikus összefogás, amely leképezheti a “szegedi modellt?”Botka László: Ha létezik szegedi modell, az nem csak abból áll, hogy ezt véghez lehet vinni, hiszen 2014 őszén kétharmados közgyűlési többséggel nyertünk választást, hanem azt is mutatja, hogy mit kell másképpen csinálni a következő időszakban 2014 tavaszához képest, hogy ez a választói többség összeálljon. A mi választási szövetségünket, ami győzelemre vezetett bennünket, nem politikai pártok közötti alkukra építettük és a szövetségesek kiválasztásánál egy fő szempont volt: azokat fogadtuk el és tekintettük szövetségesnek, aki hozzáadott értékkel plusz szavazatot tudott hozni ehhez az együttműködéshez. Ha ez jó példa országosan, akkor tudom ajánlani mindenkinek, de ennél talán fontosabb, hogy már 2016-ban tényleg összeállt az a választói többség, amelyik meghozta a többségét, hogy le akarja váltani az Orbán-rezsimet, sőt ennél tovább megyek: az is látszik, hogy Orbánék látják, hogy ezt már nem tudják megváltoztatni. A Fidesz célja a következő időszakban az lesz, hogy megakadályozza egy olyan alternatíva összeállását, amely képes leváltani a jelenlegi kormányt. Az általuk hozott igazságtalan választási rendszer sajnos arról szól, hogy akinek egy kicsivel több szavazata van, mint a másiknak, az nagyon nagyot nyer.JR: Mit tehet egy ilyen választási rendszerrel szemben az MSZP?Botka László: A szocialista párt legnagyobb kihívása a következő időszakban, hogy a kormányváltáshoz szükséges választói tömeg felét meggyőzze, hiszen a másik fele már megvan. Ők nem csak azt a döntést hozták meg, hogy leváltsák a Fidesz-rezsimet, hanem már azt is, hogy minket támogat. A másik 1-1,5 millió ember esetében tudjuk, hogy nagyon kritikusak a 2010 előtti baloldali kormányzással szemben. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az akkori demokratikus választási rendszerben is kétharmaddal győzött a Fidesz, és ezt az arányt bizony nem tombolán nyerte. Ez azt jelenti, hogy mind tartalmi politikában, mind stílusában, mind pedig személyi összetételében jeleznünk kell, hogy nem az a célunk, hogy a 2010 előtti időszakot hozzuk vissza. Van még egy nagyon markáns dolog, amit tudunk ezekről az emberekről: nem elég azt mondanunk nekik, hogy Orbán diktatúrát épít, és le kell váltani, hanem nagyon pontosan be kell mutatnunk azokat a kérdéseket, amelyek kapcsán világossá válik, hogy az ő személyes életük is jobbá válik. Ezeket nem lesz nehéz Magyarországon megtalálni, hiszen épp azért válik hazánk egyre élhetetlenebb országgá, mert napokkal ezelőtt jött ki az EU statisztikája, miszerint a lakosság több mint 40%-a létminimum alatt él. Nekik a mindennapos megélhetés is probléma.JR: Mondana efféle ügyeket?Botka László: Ilyen fontos kérdésnek tartom az oktatást, amely egy élhető társadalom legfontosabb intézményrendszere. Az oktatáson keresztül valósulhat meg a társadalmi mobilitás. Azok a szülők, akik nem is vitték sokra, nem lettek gazdagabbak, a gyermekeiknek legyen erre esélyük. Azt gondolom, hogy nem szakmapolitikában voltunk gyengék az elmúlt időszakban, hiszen 2014-ben is több ezer oldalnyi kidolgozott, sok száz szakembert bevonó programjaink voltak, de a politika művészete épp ott kezdődik, hogy nagyon pontosan el kell találni, ki az a célcsoport, akinek választási kampányt csinálsz, és őket milyen témával lehet megszólítani. Ha már rákérdezett a szegedi mintára: én már akkor tudtam, hogy jól állunk, amikor a választási kampány közepén a legelkötelezettebb szocialista szimpatizánsok elkaptak az utcán, és azt mondták, hogy “Laci, gyere, legyél már keményebb, üss már oda jobban.” Ekkor tudtam, hogy jól belőttük, milyen társadalmi célcsoportot kellett megszólítani, hiszen ha valaki bővíteni szeretné a választói bázisát, az nem első sorban a meglévőkkel politizál, hanem azokkal, akiket még meg kell győznie. Akkor lehetünk sikeresek, ha az MSZP többszólamúként képes lesz megszólítani minél több választói kört.JR: Miként tudja az MSZP véghez vinni a “megszólítást?” Melyek azok a csatornák, amelyeken keresztül kommunikálni tudják az eredményeiket? Hiszen hosszú idővonalra tekinthetnek vissza az elmúlt két évben, ahogy ezt Tóbiás József a pályázatában is részletezi. Időközben pedig azt halljuk a hírekben, hogy Mészáros Lőrinc a Népszabadságot tervezi megvásárolni, míg az MSZP a 27%-os részesedését eladta. Hogy fogják alakítani a viszonyukat a médiával? Melyik felület közvetíti majd az MSZP üzeneteit?Tóbiás József: Ez egy nagyon régi vita. Most az EB kapcsán mondhatjuk, hogy ahogy mindenki ért a focihoz, úgy a médiához is a politikában. Én nem arról akarok vitázni, hogy kell-e saját média, vagy hogy az ellenzéki médiakörnyezetben mit lehet csinálni, hanem egyszerűen azt szeretném, hogy a Magyar Szocialista Párt a valóságról beszéljen. A valóságnak van a legnagyobb ereje, azt a média nem tudja elkerülni, mert aki azt képviseli, az nem futhat bele olyan médiába, amelyik ez alól bármiképp kibújhatna. Épp tegnap kaptam egy e-mailt egy dadától, aki 65 ezer forintot keres, és húsz éve van a pályán. Akkor arról kell neki beszélni, hogy kisvasutat építünk 28 embernek, és közben azt próbálják kommunikálni, hogy nem is számítottak több utasra. Az a politika lesz hiteles, amelyben ajánlat van arra, hogy miként lesz fizetésemelés, minimálbéremelés, hogy válik számunkra prioritássá az oktatás és az egészségügy, a munkások jogainak védelme. Vissza kell adnunk ezeknek az embereknek a hitet, hogy igenis érdemes demokráciában élni, mert ha épp mi nem akarjuk elfogadni mások véleményét, akkor szabad utat adunk a szélsőségeseknek és a populistáknak. A Magyar Szocialista Párt közvetítői azok a társadalomszervezők, aktivisták, akik státusz és előjogok nélkül dolgoznak, mert hisznek abban, hogy lehet más ez az ország. Az elitünknek kell megérteni, hogy nem az ő szintjükön fogjuk megnyerni a választást, de még az is lehet, hogy nem a párttagjainkén. Társadalmi együttműködést kell kiépítenünk, ennek a fókusza pedig helyben van. A kongresszus után a választmányi elnökkel végig kell mennünk a 106 választókerületben, és nyitnunk kell a pedagógusok, a civil szervezetek, szakszervezetek felé. Mindenkit meg kell találnunk, akik változást szeretnének. Meg kell érteni, hogy nem arról szól a kérdés, hogy mi van az MSZP-vel, hanem hogy az MSZP képes-e megszólítani azokat, akik élethelyzetet választanának, és nem a létminimum alatt élő 41%-ot. Ez nem egy könnyű út. A gyakorlatban ez ugyanaz az aprólékos küzdelem, ami nem az elején látványos, de a végén, amikor már a helyi közösségek és tömegek erejét értik, a változás elkezdődhet.JR: A felkarolt ügyekből lassan már össze is áll a párt programja?Botka László: Az MSZP, ha valamiben erős volt, és most is az, hogy minden ágazat számára el tudjuk mondani, hogy miként tudjuk helyreállítani a fideszes rombolást. Feladatunk kiválasztani azt a néhány témát, amely szimbolikusan is mutatja, hogy az általunk elképzelt, élhetőbb Magyarország miben fog másként kinézni. Jelenleg azonban visszamegyünk a félfeudális országba. A Kádár-nosztalgia során nem a jólétet vagy a szabadságot sírják vissza az emberek, (mivel az értelemszerűen nem volt) hanem sokkal inkább azt a társadalmi mobilitást, amit a Fidesz tudatosan leépített. A pedagógusok, a civil szféra egyre inkább szerveződnek. Szegeden is érezhető, hogy megjelenik egy fiatalos, újbalos kultúra, akiknek már dohos és avítt a fideszes politikai kultúra, de még idegenkedik a szocialista párttól. Az MSZP-nek pedig nem rátelepednie kell ezekre a mozgalmakra, hanem megtalálni a közös célt, szövetséget kötni velük és mindenféle társadalmi mozgással szemben toleránsnak kell lennünk. Erre mondanám az előző kérdésére, hogy milyen jelzőt tudnánk társítani az MSZP-hez: az összeset, amit fel tudunk sorolni, mert én egy sokszínű baloldalban hiszek, amit nagyon komolyan összeköt egy nagyon fontos stratégiai cél.JR: Ez a fajta fiatal baloldali kultúra mennyire jelenik meg a párton belül? Hiszen azt látjuk, hogy az MSZP tagsága elöregedő tendenciát mutat. Mi a megoldás a vérfrissítésre? Milyen konkrét elképzeléseik vannak országosan, függetlenül az egyetemi városok nyüzsgő, önszerveződő közösségein kívül?Tóbiás József: Az elmúlt öt év világosan mutatta, hogy bár számos kísérlet volt arra, hogy az MSZP helyén kinőjön egy alternatív világ, bárki kezdeményezett hasonlókat, rájött, hogy mindezt nem tudja megtenni az MSZP kikerülésével. Én büszke vagyok arra, hogy a Magyar Szocialista Párt a fizetésükből és a nyugdíjukból élők pártja. Nem párttagság-növelés a célunk. Nem az a lényeg, hogy ezek az alternatív fiatal gondolkodók az MSZP-be lépjenek be, hanem az a gondolkodás, ami náluk honos, és ahogy ők látják a világban zajló folyamatokat, és keresik rá az újkori válaszokat baloldalról, ezekkel az emberekkel legyen viszonya a Magyar Szocialista Pártnak. Hiszen ők formálnak minket. Nincs az a baloldali ember, aki ne akarna élhető Magyarországot. Ehhez azonban győzni kell. Így fog megváltozni az MSZP. Fel kell ismernie, hogy az alkalmazkodás lesz a legnagyobb értéke. Nem a múlt rossz dogmáihoz kell ragaszkodni, hanem felismerni, hogy a társadalom megváltozott. Ma már nem pártlogókat keresnek az emberek, hanem személyeket, akik hitelesen képviselhetik őket. Botka László: A bizalom pedig elnyerhető. Nálunk több tucat civil tüntetés volt Szegeden. Rögtön a választási vereség után megkértek minket, hogy oda se menjünk. Később azt mondták, menjünk, de zászlót ne vigyünk. Két hete azt kérték, mondjunk is beszédet.JR: Sokakat foglalkoztat, hogy vajon az MSZP, mint név mennyire járul hozzá a vonzósághoz? A múlt örökségét hordozza minden kevésbé pozitív emlékkel együtt, vagy inkább brand? Botka László: Van róla papírunk, hogy a legrosszabb pillanatban is ez másfélmillió embernek érték, és a megnyerni kívánt másfélmilliónál nem hinném, hogy kizáró ok.JR: Tehát akkor nincs is törekvés arra, hogy megváltoztassák a párt nevét?Tóbiás József: Nincs, mert mire a sok megújulást lefolytatjuk, a végén már annyira legyengítjük, amiben hiszünk, hogy nem is leszünk képesek arra, amire ma már látszik esély. Ahogy Laci mondja, a sokszínűséget a pártban ugyanúgy meg kell jeleníteni, ahogy kell erős, baloldali gondolat. Azt szeretném, hogy a szocialista párt, ahogy régen: a Magyar Szocialista Párt minden egyes jelzőjéhez méltó lenne. Benne van a nemzettudata, a szociális érzékenysége, az esélyteremtése és benne van a baloldalon az, hogy mitől lesz fejlődés, haladás. Épp azért nem azt a kérdést tesszük fel, hogy kell-e nevet változtatni, mert ez egy nagyon jó név.