Akkor láttam és éreztem a saját bőrömön először, hogy milyen lehet egy szabad és demokratikus ország polgárának lenni, hogy milyen az, amikor egy nemzet önfeledten ünnepli és szereti önmagát, az országot, amelyben él.Ilyen többet már nem lesz! Ezt ölte meg tegnap az emberi gonoszság, a fundamentalista elvetemültség, a vallási fanatizmus. Ezután ha egyáltalán kimerészkednek az emberek az utcára ünnepelni, soha többé nem szabadulnak a gondolattól, hogy valahonnan veszély leselkedik rájuk, rémülten fogják figyelni egymás rezdüléseit, a zajokat, a mozgásokat, a háztetőket és a teherautókat. Nemcsak Franciaországban, hanem az egész szabad világban. A félelem megöli a szabadságot és mi itt állunk a sír szélén.