Bővebben a fényallergiáról és tüneteiről

A napfény, az éltető erő, és a boldogsághormonjaink az egekbe szöknek a gyönyörű napsütés láttán – azonban a fénynek bizony van egy árnyékos oldala is. És most nem a szép, fotósok kedvenc árnyékvetüléseit fogjuk itt most számba venni, hanem egy szomorú és sajnálatos tényt, ami bizony sokunkat érint: ez pedig nem más, mint a fényallergia.

Fontos, hogy már a legelején tisztázzuk: fényallergia és fényérzékenység – két nagyon könnyen összekeverhető dolog. Ha fényérzékenyek vagyunk, akkor általában a nyakunkon, arcunkon, dekoltázsinkon illetve a karokon és a kézfejünkön alakulhatnak ki – a csalánkitütéshez nagyon hasonló – vörös foltok, sebes kiütések. Ezeket nagyon könnyű összekeverni az ekcéma tüneteivel is, hiszen látványra is nagyon hasonló a két dolog.

A fényallergia? Nos, itt már lényegesen összetettebb a dolog, hiszen Ahhoz, hogy egy komolyabb fényallergiának nevezett jelenség kialakuljon, itt már a különféle gyógyszereknek, vegyszereknek, kemikáliáknak is szerepük lehet. Vagyis, bármi olyan vegyik anyag – még akár a kedvenc testápolónk, vagy parfümünk is, amit magunkra kentünk vagy fújtunk, és az a bőrünkkel közvetlenül érintkezik – sajnos, be tudja lobbantani az allergiás jelenséget. Ugyanis, ha ez az anyag UV fénnyel kölcsönhatásba lép, akkor ezeknek az anyagoknak a szerkezete megváltozik a bőrünkön, és így jön létre az allergén.

Nagyon extrém esetekben olyanok is vannak, akik már a beltéri világításra használt eszközökre is ilyen tünetekkel – vagyis a fényallergia tüneteivel reagálnak. Ehhez pedig elég lehet egyetlen ártatlan villanykörte, vagy egy neoncső is akár. A pontos okok egyelőre nem ismertek, de több dolog is képes kiváltani a problémát – tehát ezt már tudják a kutatók – annak ellenére, hogy a betegség pontos okai nem ismeretesek. Mi válthatja ki: Első és legfontosabb a napfény, a különlegesen nagy érzékenység esetén pedig a mesterséges világítóberendezések – és eszközök is. Mindez az után, hogy a fény kölcsönhatásba lépett az előbb már említett vegyszerekkel, gyógyszerrel, kozmetikummal – vagy más kémiai anyaggal. Persze, ehhez tartósan erős fényhatás kell, hogy érje az allergiás beteget. Problémát okozhatnak még egyes mesterséges édesítőszerek, és a szintetikus alapanyagból készült textilek viselése is. Érdemes azt is megnézni, hol dolgozunk: hiszen felmerülhet ilyen esetben a szervezetünk érzékenysége kőszénkátránnyal, bizonyos festékekkel, illetve egyes növényekből kinyert anyagokkal, pl. furokumarin és kumarin – amiket a citrus – vagy a bergamott olajokhoz is felhasználnak. De gyanakodhatunk a fogamzásgátló szerekre, vagy bármilyen szintetikus anyagra és gyógyszerre, amely a szervezetünk számára testidegen.

Hogyan előzhetjük meg ezt a különösen a nyári időszakban – felbukkanó és igen kellemetlen problémát? Létezik pár megfontolandó szabály, melyeket érdemes a megelőzés céljából szem előtt tartanunk: Amit a szakemberek amúgy is, mindenkinek javasolni szoktak, vagyis, hogy tartózkodjunk a közvetlen napsugárzástól különösen a 11-15 óra közötti időszakban, amikor a legintenzívebb az UV sugárzás veszélye. Ha ezt nem tudjuk sehogyan sem elkerülni, akkor a széles karimájú kalapok, illetve a napszemüveg – tehát a megfelelő védőruházat – viselése javasolt, a hosszú ujjú felsőruházat, és arra is érdemes nagyon ügyelni, hogy csakis 100%-os tiszta pamutból szőtt ruhaneműt viseljünk, még csak véletlenül se műszálásat! És persze a legfontosabb: még árnyékos helyeken is, rendszeresen kenni magunkat, óvni bőrünket és az egész szervezetünket a minőségi, magas fényvédőkrémekkel a károsító sugarak ellen.  A béta-karotin egy nagyon jó, és erőteljes antioxidáns, mely megvéd a szabad gyököktől a napsugárzás hatására keletkező veszélyes, szövetroncsoló folyamatok ellen, és óvja az egészséges sejteket. 

A fotóallergiás folyamat során azoknak, akik allergiásak valamilyen „fényérzékenyítő” anyagra, az érzékenység csak egy bizonyos százalékuknál alakul ki. A szerrel való találkozás után van egy lappangó időszak – kb. 10 nap – ameddig a tünetek nem jelentkeznek, hanem ezt követően lobbannak be, az újabb találkozás után 24 órával.

Az ekcémához vagy csalánkiütéshez hasonló, heveny gyulladásszerű elváltozások pedig nem csak az érintkezés helyén, hanem annál kijjebb is kialakulnak, vagyis túllépik az érintkezés helyének a határait. Ezek immunfolyamatok, vagyis a szervezetünk immunitásával állnak összefüggésben: így erős antioxidánsokkal, vagy pedig szteroidos készítményekkel gyógyíthatóak – de a tüneteket kezelhetjük csupán elsősorban, megszüntetni nem igazán lehet ezt a betegséget, de kellő körültekintéssel és odafigyeléssel – leginkább az allergiát kiváltó dolgot megtalálni, majd kerülni, és a magas fényvédelemmel – jelentősen növelhetjük a beteg életminőségét, még a kritikus, nyári, napfényes szezonban is.

 Fotók: old.egeszseg.hu; theboomermagazin.hu; wisegeek.com