Amikor végre úgy döntünk, hogy fogyókúrázunk, és komoly elhatározásra szánjuk el magunkat – ilyenkor a kiruccanás a szupermarketbe valóságos rémálommá válhat. Hiszen annyi, de annyi ott a kísértés! És ami pedig a tejtermékeket illeti, hát azoknak olyan rossz a hírük, hogy jobb messzire elkerülnünk őket! Pedig sokoldalúak, igazi fehérje – és ásványianyag-bombák. A tejtermékek egyetlen hátulütője, hogy sok bennük a zsír..

Azt pedig mindannyian tudjuk, hogy csökkentenünk kell az elfogyasztott szénhidrát mellett – az elfogyasztott zsírmennyiséget, ha fogyni akarunk, és számítanak a kalóriák. De képzeljük csak el, micsoda megkönnyebbülés fogna máris el bennünket, ha a bevitt zsírmennyiség egy része egyenesen átrobogna rajtunk, s mi pedig fittyet hánynánk az abban rejlő kalóriákra.

Ami azt illeti, ha táplálékunk – a tejtermékekhez hasonlóan – sok kalciumot tartalmaz, akkor úgy tűnik, nincs szükség vasakaratra. És ugye, ha ehhez még azt is figyelembe vesszük, hogy a kalcium segít a zsírégetésben, lehet, hogy máris jóval nagyobb lelkesedéssel vesszük az irányt a sajtospult felé…

A sajt gyakran az első olyan dolog, amelyet hajlandóak vagyunk feláldozni, ha komolyabb, kalóriát számolgatós fogyókúrába kezdünk. A tejtermékek általában magas zsírtartalmuk miatt hírhedtek. Pedig számos közelmúltban megjelent tanulmány szerint, ha tejterméket fogyasztunk, nem minden kalória számít – és ennek oka az élelmiszerekben rejlő kalciumban keresendő.

A kutatók véletlenül ismerték fel a kalcium súlycsökkentő tulajdonságát, amikor az 1980-as években az étrend és a vérnyomás közti kapcsolatot tanulmányozták. Az akkori eredmény máig vita tárgyát képezi, mindazonáltal azóta több tucat kísérlet alátámasztotta, hogy valóban így működik a túlsúlyos embereknél.

2003-ban például a Tennessee-i Egyetemen oktató Michael Zerner professzor a kísérletében részt vevő önkéntesek felének három kis doboz sovány joghurttal toldotta meg a napi étrendjét egy kalóriaszámlálós fogyókúra során.

S jóllehet az önkéntesek mind ugyanannyi kalóriát fogyasztottak, a joghurtos csoport mégis 20%-al több zsírtól szabadult meg, mint a másik, s ami még ennél is jobb hír, hogy ez a zsír a hasuk tájékáról tűnt el.

De hogyan is működik?

A kalcium két fronton indít támadást a zsír ellen, így hatása is kettős. Legfontosabb és legmeglepőbb tulajdonsága, hogy a belek belső falára tapadó zsírba csimpaszkodik. A kalcium és a zsír a szappanhoz hasonló anyaggá áll össze, mely miután képtelen felszívódni a bélfalon át, így kiürül a testből. Minél több kalciumot fogyasztunk a fogyókúra során, annál több zsírt üríthetünk ki testünkből. És az a zsír, amelytől egyszer már megszabadultunk, nem köthet ki még egyszer a bőrünk alatt, nemdebár?

Ez az oka annak, hogy a kalciumban gazdag diétában nem számít minden kalória.

Jóllehet, az ily módon távozó zsír mennyisége nem számottevő, itt is érvényes az örök igazság: miszerint sok kicsi, sokra megy. Kalciumban bőséges étrenddel egy év leforgása alatt 3,5 kg testzsírnak megfelelő kalóriát küldhetünk el melegebb éghajlatra, márpedig ez jelentős súlyveszteség, ha figyelembe vesszük, hogy semmivel sem csökkentettük a napi bevitt kalóriamennyiségünket!

A kalcium másik, testsúlyra gyakorolt hatása ennél összetettebb. A kalcium fontos szerepet tölt be az anyagcserében – felügyelete alatt tartja a zsírsejtekben található zsírégető kemencéket. Mikor pedig lecsökkentjük energia bevitelünket, a szervezetünk gyakran lelassult anyagcserével reagál.

Más szóval, ha kevesebb kalóriával látjuk el a testünket, az visszafogottabban fogja égetni a kalóriákat, hogy fenntartsa az egyensúlyt. Ez a reakció feltehetőleg már nagyon korán kifejlődött az emberben, mikor a táplálék még ritka kincs volt. Manapság azonban annál nagyobb bosszúságot okoz azoknak a diétázóknak, akik koplalásba kezdenek, mégsem fogynak egyetlen dekát sem.

A tudósok szerint a kalcium kimozdíthat a holtpontról, s a fogyókúra alatt is megfelelő szinten tartja az anyagcserét. Ezt a zsírégető kemencék beizzításával éri el. Ráadásul, a zsírsejtek közé beékelődő-befurakodó kalcium hátráltatja az új zsírsejtek kialakulását.

Akkor tehát lehetséges, hogy alkalmanként egy darabka sajt mégsem olyan ártalmas, mint amilyennek hittük? Amennyiben alacsony zsírtartalmú tejterméket válogatunk kosarunkba, nyugodtan, bármiféle kétely nélkül fogadjuk csak vissza életünkbe a joghurtot, a sajtot és a tejet. Valószínűleg meglepődve tapasztaljuk majd, hogy többet fogyunk velük, mint még azelőtt, nélkülük! Azért arra ügyeljünk, hogy ne lépjük túl az előírt kalória mennyiséget, de feltétlenül iktassunk be tejtermékeket is, hogy olvadjon rólunk a zsír!

A tejtermékek mellett persze, remek kalciumforrás minden szálka nélküli hal (pl. lazac és szardínia), és a hüvelyesek, pl. bab – ide értve a babkonzerveket is – ahogyan a szóját, szójatejet – különösen, ha a késztermék még külön hozzáadott kalciumot is tartalmaz.

A legtöbb zöld leveles zöldség is gazdag kalciumban, ugyanakkor ezeknek nagy többsége rengeteg oxalátot tartalmaz, márpedig ez a vegyület hozzákapcsolódik a kalciumhoz, és így elérhetetlenné teszi azt számunkra. Sok oxalát található a spenótban, a rebarbarában és a mángoldban. Oxalátban szegény, ellenben kalciumban gazdag a fodros kel, a leveles kel és a kerti zsázsa.

 Képek forrása: howtoaskme.com; khoedep360.vn; nftips.com; timesful.com