Megkerülve az egészségügyi államtitkárt, közvetlenül Balog Zoltántól kértek tárgyalási lehetőséget a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) vezetői, mert az intézmények önállóságát megszüntető kancellária rendszer pontos terveit eddig nem ismerhették meg, és Ónodi-Szűcs Zoltán a legutóbbi elnökségi ülésükön sem tudott megnyugtató választ adni a kérdéseikre. A tegnapi megbeszélésen végül jelen volt az államtitkár is és Svébis Mihály, az MKSZ elnöke később arról tájékoztatott: a szervezet képviselői végre kézhez kapták a kancellária-rendszerről szóló kormány-előterjesztést. “A dokumentum részletes tanulmányozását követően hétfőn folytatódik az egyeztetés a Kórházszövetség és az illetékes államtitkárság között” – olvasható a szervezet Népszavához eljuttatott közleményében.A szokatlan miniszteri megbeszélés előzménye, hogy a Kórházszövetség elnöksége múlt pénteken levelet írt a kórházigazgatóknak, mert a kollégáik és a betegek számára is kockázatosnak tartják az intézmények önállóságának megszüntetését. A miniszter ezután feltűnően gyorsan adott tárgyalási időpontot. Mivel a koncepciót – annak kidolgozatlansága miatt – eddig már háromszor dobták vissza kormányüléseken, a tárcavezető saját hitele megőrzéséért is kénytelen volt az egyeztetésbe belemenni, hogy július 5-én már egy átgondoltabb terv kerülhessen minisztertársai elé.Kiszivárgott hírekből eddig annyit tudni a javaslatról, hogy 8-10 kórházanként egy kancellár szervezné meg egy-másfél millió ember ellátását egy térség kórházaiban és szakrendelőiben. Fél év múlva(!), jövő januártól az állami intézmények működésének fedezete a kancellária egységes költségvetésében jelenne meg, megszűnne az önálló gazdálkodásuk, a jelenlegi főigazgatók a belső szakmai munkát irányítanák, az eddigi gazdasági vezetőkre nem lesz szükség. A kórházak jogilag ugyan megmaradnának a mostani nevük alatt, de a kancellárokhoz kerülnének a munkáltatói jogok, a pénzügyek, a közbeszerzések, a logisztika, a bérszámfejtés és a karbantartás, de akár a takarítás megszervezése is. A kórházigazgatók számára az is elfogadhatatlan, hogy a fejük fölött a kancellár dönthetné el, egy intézményben milyen osztályok maradjanak vagy szűnjenek meg. Orvosoknak, nővéreknek kellene naponta ingázni vagy költözködni, s – ami még ennél is fontosabb – a betegek sem kapnának meg minden szolgáltatást az eddig megszokott intézményben. A vidéki ellátást fenekestül forgatná fel a három variációban is elkészült terv bevezetése.A Kórházszövetség előzetesen egyik változatot sem támogatja, mert vezetői szerint nem az intézmények rossz gazdálkodása miatt nő folyton a kórházak adósságállománya, hanem mert az egészségbiztosító kevesebbet fizet, mint a vizsgálatok és beavatkozások, a műszerek, eszközök és gyógyszerek tényleges ára.Nem ennyire látványosan, de egy évvel ezelőtt már megbukott egy hasonló kísérlet. Akkor megyei kapacitás-elosztó bizottságokban akarták megszüntetni a párhuzamos ellátásokat, de a próbálkozás csendben kimúlt. Ha netán valaki azt feltételezi, a kudarcnak szerepe lehetett Zombor Gábor államtitkár korai lemondásában, nem biztos, hogy messze áll a valóságtól. Ónodi államtitkár is tudja, hogy kemény harc következik a kórházigazgatókkal.