A színház.net oldalán a szerkesztőség április 27-én tájékoztatta az olvasókat arról, hogy hosszú hónapok munkája után végre megújult a honlapjuk: “A sors iróniája – írták -, hogy épp most értünk ennek a folyamatnak a végére: most, amikor úgy tűnik, hogy a Színház mint nyomtatott lap menthetetlen helyzetbe került (a nyomtatott lap kiadása a júniusi duplaszám után bizonytalan ideig felfüggesztődik). Mindent megteszünk azért, hogy a szinhaz.net tovább tudjon működni (ami természetesen nem helyettesíti a lapot), hogy az új szerkesztőség szellemiségének és az általuk létrehozott értékeknek teret adhassunk a neten.”A menthetetlen helyzet oka pedig az, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) annyira kevés támogatást ad a kulturális folyóiratoknak, hogy azok a továbbiakban képtelenek fenntartani magukat. Míg a kormány jegybankostól együtt sok száz milliárd forintot dobál ki az ablakon, addig a kulturális és ismeretterjesztő folyóiratok támogatását erre az évre 350 millió forintra csökkentették.Az egyik legrangosabbnak tartott, 1989-ben indított 2000 irodalmi és társadalmi havilap is kénytelen bedobni a törölközőt. A Népszava idézte Margócsy István irodalomtörténész – szerkesztő mondatait: “Megérkezett az NKA ítélete a 2000 támogatásáról – semmit sem adtak. Jánosi Zoltán, a döntéshozó kuratórium elnöke szerint “igyekeztek megőrizni a magyar folyóirat-struktúra alapjait”. Ennek örvendek. Ezek szerint a 2000-nek több nyomtatott évfolyama nem lesz. Köszönöm a részvétet”Dragomán György író közösségi oldalán osztotta meg felháborodását az NKA-pályázatok ügyében. “Súlyos sebet kap az egész magyar irodalom azzal, hogy megszűnnek a mérvadó folyóiratok. Én a 2000 Irodalmi és Társadalmi havilapban közöltem először fordítást nyomtatásban, 1995-ben, hét évvel írói debütálásom előtt jelentették meg Isaac Bashevis Singer Sakter című novelláját a fordításomban. Évekre erőt adott, hogy megjelenhettem ott. Nagyon nagy baj, hogy most megszűnik ez a lap, nagyon nagy baj, hogy egyre-másra pusztulnak és sorvadnak a magyar folyóirat-kultúra meghatározó szellemi műhelyei” – írta a József Attila-díjas szerző.A Liget szerkesztősége ugyancsak megosztotta véleményét az olvasókkal. Az 1986-ban megjelent lap, amelynek első számát még utcára kerülése előtt bezúzatta a hatalom, 2015 januárja óta már csak az interneten érhető el. Ők úgy vélik, hogy az online megjelenés nem visszalépés, sőt, új szellemi-esztétikai lehetőségeket kínál, és megsokszorozta olvasóikat is. “A személyes nehézségeket, a mégoly súlyos anyagi gondjainkat eleve nem tartjuk közügynek (egy európai országban, ahol tömegesen éheznek és meghalnak higiéniai hiányosság miatt különösen ízléstelen volna ez az önösség), és meggyőződésünk, hogy csak úgy tudunk ellenállni, valóban szembefordulni a hatalmi arroganciával, ha nem mondunk le a szabad sajtóról”- fogalmazták meg álláspontjukat, leszögezve, hogy “semmiféle NKA-testület nem kényszeríthet bennünket a Liget megszüntetésére”.