A lapnak nyilatkozva elmondta, a kutatás azt is megállapította, hogy az iskoláskorú gyermekek kétharmadát keresztelték meg, amivel új helyzet állt elő a hittanoktatásban, hiszen a tanulók jelentős része már nem kötődik egyházi közösséghez. Ezt bizonyítja az is, csupán negyedük volt első áldozó, és alig több mint ezren bérmálkoztak. Vagyis ahogy nőnek a fiatalok, úgy csökken bennük a hit iránti érzékenység.Hozzátette még, hogy amíg nem vezették be kötelezően a hittanoktatást, virágzott a plébániákon a hittantanítás, ám a gyerekek túlterheltek, sok szülő a tánc, a sport és egyéb foglalkozások után már nem küldi gyerekét a fakultatív hittanra. Így akik elballagnak az iskolákból, a legtöbb esetben elvesznek az egyház látóköréből – állapította meg a hitoktatási felügyelő.Gáncs Péter, az evangélikus egyház elnök-püspöke a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy Bárány Balázséhoz hasonló tapasztalatai vannak. Mint mondta, a vasárnapi iskola helyett ma már csak az iskolai hittanon vesznek részt a gyerekek; nehéz őket az iskola után bevonzani. Az egyházfő kiemelte, az iskolai oktatással ugyan több fiatalt érnek el országosan, ám a tanintézeti plusz a gyülekezetekben mínuszt jelent. – A kérdés az: sikerül-e a fiatalokat a gyülekezetek felé terelni?Még május hónapban írta meg az Origo, hogy utolsókat rúgja a kötelező hit- és erkölcstan oktatása az általános iskolákban. Cikkük szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumában külön munkacsoportok vizsgálják, bevált-e a három éve bevezetett rendszer, és ha rábólintanak, a készülő új kerettantervben már nem fog szerepelni a heti egyórás elfoglaltság. Emlékeztettek rá: Palkovics László államtitkár már korábban is többször utalt rá, hogy jelentősen csökkenteni akarják a diákokra háruló terheket. Az Origo szerint ennek egyik állomása lenne a hitoktatás eltörlése, amivel a minisztérium legfelsőbb szintjein is többen egyetértenek.