Az oroszbarát egyesület létrehozói hangsúlyozzák: Oroszország “a világpolitika és az egyetemes kultúra egyik meghatározó tényezője”. Bizonyára ennek az amúgy triviális megállapításnak a szellemében jelent meg a társaság közreműködésével az MNB-alapítványok támogatott kiadványai közül többet publikáló Kairosz Kiadónál a Kultúra és higié­nia: A humanizmus mint szükséglet című könyv, amelynek egyik fő kérdése, hogy miként menthető át “az új információs és globalizációs, monetarista diktatúrával sújtott értékrelativista korba” az emberközpontúság – írja a Népszabadság.Furcsa, hogy épp az emberközpontúságról beszélnek az oroszbarát Lezsákék, holott jelenleg a Putyin-féle rendszer aligha mondható individualistának. Oroszországra egyébként sem jellemző, hogy az egyént, mint számító tényezőt értékeli. Számos emberjogi dilemma, a melegek “propagandájának” szabadságvesztéssel való büntetése, az ellenzéki pártok ellehetetlenítése ad okot arra, hogy épeszű demokrata nem kokettál az orosz rendszerrel és nem hirdeti annak szellemiségét.Lezsák az általa alapított lakiteleki népfőiskoláján 2013 és 2015 között működött a Keleti Nyitás Kollégium, amelynek zárásán a hallgatók közösen állítottak lófejes kopjafát az iskola kertjében. A képzés Lezsák mellett Keskeny Ernő korábbi moszkvai, jelenlegi kijevi nagykövet, illetve Dorogi Sándor egykori MTI-elnök, a kazah kapcsolatok lelkes hívének vezetésével zajlott. Meghívottként adott elő Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő (igen, az a Nógrádi, akinek végzettségéről, szakértelméről semmiféle mérvadó papír nem található), Alekszandr Tolkacs, Oroszország korábbi budapesti nagykövete, illetve – a Lezsák körüli orosz befolyásra a figyelmet felhívó Political Capital-tanulmány szerint – Kiss Szilárd is.A vesztegetéssel vádolt korábbi agrárattasséról az Index derítette ki, hogy üzletelt a bukott Quaestor-vezér Tarsoly Csabával, sőt, Mészáros Lőrinccel is, és nagy tételben árult vízumot kenőpénzért is. Legutóbb a portál azt írta a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott diplomatáról: a botrány után is orosz diplomatarendszámmal közlekedett Budapesten.- Amit a lakiteleki népfőiskolán és a Tolsztoj Társaságnál látunk, az annak a jele, hogy Oroszország igyekszik a soft power, azaz a puha hatalom eszközeivel is befolyást szerezni Közép- és Nyugat-Európában, és különböző eszközökkel destabilizálni a liberális demokráciákat – mondja Győri Lóránt, a Political Capital elemzője a Népszabadságnak. A kutató és társai a visegrádi országokban, valamint Ausztriá­ban vizsgálták, hogy miként törekszik Oroszország a kultúra fegyverré változtatásával teret nyitni a Kreml képviselte ideológiának.A moszkvai autokrata rezsim a család, a kereszténység mindenekfelettiségét hangoztató konzervatív értékvilágának próbál támogatást szerezni úgy, hogy közben a hanyatlónak és nihilistának beállított, valójában szabadságközpontú, nyugati demokráciákat próbálja gyengíteni. Ennek egyik formája, amikor ultrakonzervatív, általában szélsőjobboldali pártokat támogat. Amikor ezek a szervezetek bejutnak a parlamentbe, akkor az oroszok akár már közvetlenül is képesek befolyásolni közpolitikai döntéseket.Másik formája a befolyás szerzésének a “lakiteleki modell”, amikor közvetve kulturális, oktatási területen oroszbarát szocializációra törekednek.Lezsák Sándor a Tolsztoj-szobor budapesti avatásán egyenesen azt mondta: a magyar és az orosz néplélek erkölcse útjelző, amely megerősít abban, jó irányba fordult a két ország, amikor egymás felé indult.Lezsák most már szélesebb körben szerezhet érvényt e gondolatának. A Népszabadság nemrég számolt be arról, hogy a kormány megszüntette a Nemzeti Művelődési Intézetet, és Lezsák népfőiskolai alapítványára hagyta a tavaly 1,3 mil­liárd forintból gazdálkodó szervezet feladatait.