A tudósok becslése szerint a tudomány ma mintegy 390 ezer növényfajt ismer. Tavaly 2034, addig ismeretlen növényfajt fedeztek fel – idézte a BBC News a brit Királyi Botanikus Kert (RBG) jelentését.A beszámoló ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a növényfajok 21 százalékát a kipusztulás fenyegeti. Ennek főbb okai között a klímaváltozást, az élőhely elvesztését, a különböző betegségeket és az invazív fajok elterjedését sorolták fel.Kathy Willis professzor, a London délnyugati részén található világhírű növénykert és botanikai kutatóállomás, a RBG Kew tudósa elmondta: “nagyon fontos, hogy megtudjuk, hány növényfaj él a Földön, hol találhatóak, milyen kapcsolatban álnak egymással az egyes növénycsoportok, hiszen a növények alapvetőek az emberiség jóléte szempontjából. Ellátnak minket táplálékkal, üzemanyaggal, gyógyszerrel, és a klímánk szabályozásában is szerepet játszanak”.A Föld növényvilágának felmérésekor a kutatók sok átfedést találtak: számos növény szerepel különböző néven, mivel előfordul, hogy különböző botanikusok, különböző időpontban más nevet adtak nekik.A felmérés az ismert növényfajok számát mintegy 390 ezerre becsülte az algák, moszatok, párlófüvek és borzhínárok nélkül. A 390 ezer faj zöme, pontosan 369 ezer 400, virágos növény.Willis szerint ugyanakkor az ismert növényfajok csak a felszínt jelentik, sok ezernyi olyan faj él a Földön, amelyet nem ismerünk. A tudósok folyamatosan bukkannak újabb és újabb fajokra. Tavaly például a begónia kilencven új faját fedezték fel, emellett öt hagymafajt is találtak és egy új rovarevő növényt (Drosera magnifica) is regisztráltak Brazíliában.A környezetvédők szerint ma majdnem ötezer invazív növényfajt ismerünk. Mivel nagyon nehéz megszabadulni tőlük, a világgazdaság közel öt százalékát emészti fel az ellenük való küzdelem.A jelentés arra is kitér, hogy a Föld növényvilágának 10 százalékát nagyon érzékenyen érinti a klímaváltozás. A globális felmelegedés hosszú távú hatásai azonban még nem világosak. Vannak térségek, ahol a légkörbe jutott széndioxid jó hatással van egyes növényekre, az Északi-sark például kizöldül, egyes szavannás vidékek növényvilága is gazdagodik, és egyes fák magasabbra nőnek – mondta Wallis. A tudós ugyanakkor hozzátette: a klímaváltozás miatt változik a növények eloszlása és virágzása. A felmelegedés közvetett módon hat a növények beporzására is, aminek komoly következményei lehetnek a növényekre nézve.A Kew Gardens ezentúl évente elvégzi a globális felmérését, ami lehetővé teszi, hogy a tudósok megfigyelhessék a növényvilág változását.