Nem kevesebbet állított róla, mint azt, hogy Rogán Antal bűnözőkkel üzletelt. Emiatt Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, un. “személyiségi jogi pert” indított Juhász Péter ellen a Fővárosi Törvényszéken. Azért, mert Rogán Antal álláspontja szerint Juhász Péter valótlanul állította róla a fent írtakat. E polgári (tehát nem bűntető!) perben a bíróság helyt adva Juhász Péter indítványának, tanúként hallgatta meg Magyarország egyik legismertebb nehézbűnözőnek tartott személyiségét, a 15 évi fegyházbüntetésre ítélt Portik Lajost, akivel szembesíteni rendelte Rogán Antalt. Az utóbbi azonban halaszthatatlan közfeladat ellátási kötelezettségének teljesítésére való hivatkozással nem tudott megjelenni a bíróságon a szembesítés foganatosítása céljából. Ekként a szembesítés nélkül tanúként kihallgatott Portik Tamás – a hamis tanúvallomás következményeire történt bírói figyelmeztetés után – azt állította tanúvallomásában, hogy tíz millió forintnak megfelelő euró vesztegetési pénzt adott át Rogán Antal polgármesternek egy ingatlanügy elintézéséért. Ez rendkívül súlyos tényállítás! Nemcsak azért mert ezen állítás valóságként történő megítélése esetén Rogán Antal miniszter úrnak szembe kellene néznie egy súlyos szabadságvesztéssel fenyegető büntetőeljárással, hanem azért is, mert ezen tényállítás valótlanságának megállapítása esetén Portik Tamásnak kellene számolnia a hamis tanúzás miatti, súlyos szabadságvesztéssel fenyegető büntetőeljárással. Ezen túlmenően, ha Rogán Antallal szemben elrendelnék az ő mentelmi joga felfüggesztésével folyamatba tehető büntetőeljárást, mely az eljárás alá vont felmentésével végződne, úgy Portik Tamásnak még felelnie kellene a Rogán Antal ellen elkövetett hamis vád bűntette miatt is. Amikor e súlyos és közérdeklődésre igényt tartó ügy lehetséges kimenetelét illetően a különböző lehetőségeket mérlegelem, lehetetlen nem emlékeznem a Szabady ügyre, mellyel kapcsolatban Rogán Antal akkor még “csak” országgyűlési képviselő kijelentette, hogy “Szabady mindaddig bűnös, míg be nem bizonyítja ártatlanságát.” Miután az ártatlanság vélelme, (mely Rogán Antal miniszter urat is megilleti) minden jogállam egyik megkérdőjelezhetetlen pillére, úgy felháborított ez a másfél évtizeddel ezelőtti kijelentése, hogy arról véleményemet – akkor – a “Kis Újságban” és a “Napirend előtt, a Nép előtt” című könyvemben is kifejtettem, valamint másutt is (melyet ma is vallok), hogy jogállamban ilyet mondani egyenlő a legalapvetőbb büntetőjogi elv sárba tiprásával. Az ügy megítélése semmiképpen sem lehet gondmentes. Ugyanis az állandó bírói gyakorlat értelmében az önmagát is terhelő vádlottársi vallomást (ugyanis ha Portik Tamás tényállítása igaz lenne, akkor őt is felelősségre kellene vonni, aktív vesztegetés bűntette miatt) szinte kivétel nélkül elfogadják a bíróságok az általuk megállapítható tényállás alapjául. A perbeli esetben azonban Portik Tamás a tanúvallomásának törvényes következményei ismeretében vallotta azt, amit a bírósági jegyzőkönyv tartalmaz, ez pedig valótlansága esetén még a hamis tanúzás bűntettének megállapítási következményeit is maga után vonná. Ezért Portik Tamás vallomása lényegesen több mint egy vádlottársi vallomás. Ezért joggal feltételezhető, hogy az illetékes ügyészség hivatalból sem hunyhat szemet e tanúvallomás felett, tehát indítványoznia kell Rogán Antal mentelmi jogának felfüggesztését. Ilyen körülmények között az, hogy a kormányoldal frakciói felfüggesztik e Rogán Antal mentelmi jogát vagy sem, a magyarországi jogállam próbatétele lesz. Ezért erre az ügyre a történések függvényében még vissza kell térnem.