Kampányt indít a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), hogy eltűnjön az indokolatlan bérkülönbség az azonos értékű munkát végző férfiak és a nők között – jelentette be Kordás László “A bérkülönbség-nem csak pénz” című tegnapi konferencián. Az érdekvédelmi szövetség elnöke háromoldalú cselekvési terv elfogadását kezdeményezi a kérdésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szeptemberben kezdődő bértárgyalásaihoz kapcsolódva. A szakszervezeti vezető emlékeztetett rá, egyszer már elérték, hogy a munkaadók és a kormány is tárgyaljon velük az Európai Bizottság erről szóló ajánlásáról, ám a vita fél óra után elakadt, mert már abban sem sikerült megállapodni, milyen adatokat vegyenek alapul a jelenlegi magyar helyzet értékeléséhez.Más módszerrel számol az Unió, másképp a legfejlettebbeket tömörítő OECD, ráadásul nálunk félreértelmezett szeméremből nem ismerhetik meg a munkavállalók a valós összehasonlító adatokat, ezért a nők már a bértárgyaláson is sokkal alacsonyabb összeget mernek mondani, mint az ugyanarra a munkahelyre jelentkező férfiak. Ilyen ugyanis a társadalmi hozzáállás. A nők fizetésének felzárkóztatására meghirdetett akciósorozat jelképe egy hiányos százforintos, amelynek egynegyedét kivágták, ezzel üzenve a társadalomnak, hogy az asszonyok két hónapig lényegében ingyen dolgoznak, ennyivel kevesebbet visznek haza. A nők bérlemaradása Szlovéniában a legkisebb, csak 3 százalékos, mert ott megfogadták az EU ajánlásait. Magyarországon a hivatalos adatok 15 százalékos eltérést regisztrálnak, más források szerint azonban akár 30 százalék is lehet a különbség a nemek között, ami megfelel az észt adatoknak.A MASZSZ nőtagozata a társadalmi figyelem felkeltésére és formálására, a munkaadók szemléletváltására és a kormány befolyásolására minden eszközt kész bevetni – hangsúlyozta a konferencián a tagozatot vezető Herczegh Mária, aki már keresi a szövetségeseket a felvilágosító munkához: civilekkel, munkajogászokkal, politikusokkal, munkaadói szervezetekkel tárgyal például arról, hogy bekerüljön az alaptörvénybe az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelve, mert semmilyen bérkülönbség nem megengedhető. Az Unió évekkel ezelőtt felszólította a tagállamokat a bérkülönbségek felszámolására, a magyar kormány kétéves késésben van a terv kidolgozására megadott határidőhöz képest. Nem lehet tehát véletlen, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára annak ellenére nem jelent meg a tegnapi tanácskozáson, hogy azt épp az ő naptárához igazodva hirdették meg ebben az időpontban.A bérekben mutatkozó különbségek nemcsak a nemek között nagyok, hanem területi alapon is, továbbá a vendégmunkások és az anyaországok munkavállalói között is kimutathatók, amit nálunk tovább bonyolít a közmunka alacsony díjazása is. Az eltéréseket Kiss Ambrus rendszerhibaként értékelte a konferencián, mert eltüntetésükhöz szerinte nem lenne elegendő néhány jogszabály megváltoztatása. A Policy Agenda elemzője azt hangsúlyozta, nálunk az a torz szemlélet határozza meg a bérek megítélését, hogy a gazdaság kiszolgálása az ország érdeke, ezért fogad el minden kiszolgáltatott helyzetet a társadalom, holott valójában a gazdaságnak lenne a feladata a társadalmi fejlődés igényeinek kiszolgálása. A szemléletváltásra azért is szükség lenne, mert ha a munka nem ad stabil megélhetést az ország polgárainak, akkor megkérdőjeleződik a társadalom értékrendje. Leglátványosabban a kutatóintézet tavasszal szakszervezeti felkérésre készített létminimum-számításai mutatták meg, hogy azok a nők a legkiszolgáltatottabbak, akik kiléptek egy rossz párkapcsolatból és egyedül nevelik gyerekeiket. Kényszerhelyzetükkel a munkáltatók visszaélnek, a dolgozók háromnegyedét olyan kevés pénzért foglalkoztatják, amivel nem érik el a létminimum szintjét.A területi különbségek növekedését talán még ennél is erősebben segíti a kormány a közmunka folyamatos kiterjesztésével. Kiss Ambrus emlékeztetett rá, hogy már félmillió ember életét határozza meg hosszabb-rövidebb ideig a közfoglalkoztatás. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol minden egyéb tekintetben is hátrányos helyzet alakult ki, a közmunkások aránya ma eléri a 17 százalékot, miközben a sokkal több munkahelyet és magasabb béreket kínáló fővárosban nem éri el az egy százalékot sem. A kutató – egyetértésben a szakszervezeti vezetőkkel – arra figyelmeztetett, hogy kollektív béregyezségre kellene törekedni, mert az egyéni alkudozásokból a dolgozók többnyire rosszul jönnek ki, de “egy egész gyártósort nem lehet lecserélni”.Gurmai Zita is az alapkérdések tisztázását emelte ki a feladatok közül, például azt, hogy egységes statisztikák szülessenek az európai és a magyar munkahelyeken kialakult bérhelyzetről. Az Európai Szocialista Párt Nőszervezetének elnöke bejelentette, hogy a parlament népjóléti bizottságának MSZP-s alelnöke, Korózs Lajos és Gúr Nándor, a párt alelnöke szeptemberben közös beadványban kezdeményezi ennek az adatgyűjtésnek az elindítását.