A környezeti fenntarthatóság biztosítása az ENSZ 2015-ig megvalósítandó millenniumi fejlesztési céljai között szerepelt, ám az ezzel kapcsolatos gondokról folyó diskurzus ma is napirenden van.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a 2015-2030-as időszakra kitűzött fenntartható fejlődési célok listáján továbbra is szerepelnek olyan égető kérdések, mint az éghajlatváltozás vagy a tiszta ivóvíz biztosítása. A #Cowspiracy: A fenntarthatóság titka című hiánypótló dokumentumfilm megjelenése óta pedig a környezetszennyezés eddig kevésbé ismeretes, ám annál nagyobb jelentőségű komponenséről, az állattenyésztésről is egyre több szó esik a vitákban.

>Az állattenyésztés környezetre gyakorolt hatása megértésének fontos eleme az állati eredetű termékek iránti óriási kereslet. Az 1960-as évek óta a globális hústermelés megnégyszereződött, s ez a trend folytatódik: a FAO előrejelzései alapján 2050-re további kétszeresére növekszik.

Ez a nagy mértékű termelés jelentősen megterheli a környezetet. Az egyre növekvő kereslet miatt újabb és újabb erdős területeket pusztítanak el, hogy legeltetésre alkalmassá tegyék azokat. Az itt tenyésztett állatok fenntartása Földünk vízkészletét is megpróbálja, hiszen óriási mennyiségben van rá szükség az állatok itatásához, illetve az azok ételéül szolgáló növények termesztéséhez: az IFAD adatai alapján 1 kg marhahús előállításához 15000 liter vízre van szükség. Továbbá egyre több kutatás tárja fel azt, hogy az állattenyésztés nagy szerepet játszik az olyan üvegházhatású gázok kibocsátásában, mint a szén-dioxid és a metán.

Mindezeket egyre több nemzetközi szervezet felismeri, és mértékletességre, a hús – és tejtermékek elhagyására buzdít.

Kiemelt kép: pixabay.com