A steinhauseni Crypto AG a svájci semlegesség egyik legkomolyabb jelképe volt évtizedeken át. Több mint 100 ország vásárolt tőlük titkosító berendezéseket, nyugati és fejlődő országok egyaránt, bízva a svájciak megbízhatóságában és titoktartásukban.

De a svájci és a német közszolgálati televíziók és a Washington Post most nyilvánosságra hozott kutatási eredményei szerint a cég működése a világ legnagyobb titkosszolgálati akciója volt.

A steinhauseni Crypto AG a svájci semlegesség egyik legkomolyabb jelképe volt évtizedeken át. Több mint 100 ország vásárolt tőlük titkosító berendezéseket, nyugati és fejlődő országok egyaránt, bízva a svájciak megbízhatóságában és titoktartásukban.

De a svájci és a német közszolgálati televíziók és a Washington Post most nyilvánosságra hozott kutatási eredményei szerint a cég működése a világ legnagyobb titkosszolgálati akciója volt.

A Crypto AG ugyanis 1970 óta a német és az amerikai hírszerzés tulajdonában állt, egy lichtensteini vagyonkezelő, valamint a német Siemens közbeiktatásával. Mióta a CIA és a Bundesnachritchtendienst bevásárolta magát a cégbe, a gépeket úgy manipulálták, hogy azokat Washingtonban és Berlinben is le tudták hallgatni.

A Kohl-kormány egykori kancelláriaminisztere szerint az akció jobbá tette a világot.

„A Rubikon-akció hozzájárult ahhoz, hogy a világ egy kicsit biztonságosabb maradjon” – mondta Bernd Schmidbauer.

Az amerikaiaknál Minerva fedőnéven futott a cég. Az amerikaiak és a németek sem használták fel a megszerzett híreket ahhoz, hogy megakadályozzák az argentin katonai diktatúra, a chilei belföldi terrorizmus, vagy éppen Líbia külföldön végrehajtott terrorakciót és kínzásait. Ezzel hamar lebuktatták volna magukat. De az adatokat felhasználták ahhoz, hogy az elkövető kormányokat sakkban tartsák. A BND 1993-ban, a CIA pedig 2018-ban kiszállt az üzletből, amely egész mostanáig titokban tudott maradni.

A svájci hatóságok korábban is vizsgálták már a cég működését, főleg miután a Crypto Ag egyik munkatársát Iránban kémkedéssel vádolva elfogták. De a svájci rendőrség nem tudott bizonyítékokat gyűjteni a a titkosszolgálati akcióról.

Miután a CIA és a BND a Rubikon-akcióra vonatkozó aktái nyilvánosságot kaptak, Svájc leállította a titkosító berendezések exportját, a politikusok pedig most azzal vannak elfoglalva, hogy az ország megbízhatóságán esett csorbát mihamarabb kijavítsák.