A fiatalabbak az Unióban akarnak maradni. Még nem tudni, gyorsan lefut-e a gazdasági pánik, vagy visszaesünk egy elhúzódó válságba. (2008-ban kisebb okból tört ki.) A gazdasági válságokat még túléljük. De az EU nem elsősorban gazdasági közösség, még nem is csak a sokat emlegetett értékközösség. Az EU az európai háborúk egyetlen bevált ellenszere. Két, Európából indult világháború után hozták létre az egykori ellenfelek, hogy ne legyen harmadik. Ha reped az Unió, reped a béke. Aki az európai összetartozással játszik, az azzal a tűzzel játszik, amelyik már kétszer lángba borította a kontinenst. Van gyerekem, vannak unokáim. Azt akarom, hogy ők is a “békeviselt” nemzedékekhez tartozzanak, mint nekem sikerült..Az MSZP-nek kongresszusa van, más pártoknak is van elég belső teendője. De ugye észrevesszük, hogy ez most fontosabb? Ki merné a gyufával rohangáló Orbán kezében hagyni az európai béke ügyét? Most nem az érdekel elsősorban, hogy majd a választáson hogyan viszonyulnak egymáshoz a pártok. Lehet bárhogy, akár ütközhetünk is, de ebben az ügyben és ebben a pillanatban széles Európa-front, Európa-mozgalom kell. Most ez a választóvonal. Ebben egy platformon vagyunk az Európa-párti konzervatívokkal, bármilyen színű békepárti demokratákkal, civilekkel. (Ha tetszik neki, ha nem, ebben az egyben pl. Navracsics közelebb van hozzánk, mint Orbánhoz.) Közös akció kell, vagy legalább egymást erősítő, bátor cselekedetsor, semmi maszatolás. Nagyon remélem, hogy a kongresszusunk erre hív fel. Követeljük, hogy a kormány vonja vissza álságos és értelmetlen népszavazási kezdeményezését, amely csak arra jó, hogy Európa-ellenes indulatokat szüljön, hiszen nemlétező szabály ellen hiszterizál. Legyen jelképünk, jelmondatunk, dalunk, zászlónk, egyszerre nemzeti színű és csillagos. Tépjük le a “Brüsszelnek üzenő” plakátokat. Brüsszelnek bőven van mit javítania bürokratikus és lassan reagáló szervezetén, de ha fáj a fejem, nem az a gyógyszer, hogy levágom.