Völner Pál pedig, államtitkári feladatait és hatásköreit messze meghaladó gondolatolvasó képességeiről próbálna tanúbizonyságot tenni, amikor tudni véli, hogy a baloldali pártok hogyan szavaznának a kvótareferendumon. Úgy tűnik, az államtitkár figyelmét elkerülték a pártok és annak politikusainak nyilatkozatai, mert akkor magának vélt gondolatolvasó képességek nélkül is tudná, hogy sehogy nem akarnak a baloldali pártok szavazni, pontosan azért, mert a népszavazásnak, ha érvényes és eredményes is lesz, akkor sem lesz igazi eredménye. A fideszes propagandagépezet működtetésén kívül.Eközben pedig pörög a kampány, ami kampány, de nem kampány, csak plakátkihelyezés, amit a kormány csinál, annak a kiadása, illetve a kormány állásfoglalásai. Kósa Lajos tehát mindenkit megnyugtatott, hogy az október 2-i népszavazás esélyeit nagyban növelő, a plakátokon feltüntetett Kormány “állásfoglalásai” nem a Fidesz és a pártszövetség vagyonából, hanem a Kormány kasszájából, közpénzből mennek. Várom már a pillanatot, amikor az egyik, adósságokban úszó kórház falára raknak ki kvótaellenes plakátot, hogy elfedjék az omladozó vakolatot.Azonban a szuverenitásunk esetleg vélt megcsonkítása – ami továbbra is egy érdekes kérdés annak fényében, hogy Orbán Viktor azt nagy mértékben korlátozná akár – okot adhat arra, hogy a kényszerbetelepítés ellen fellépjünk és okkal kerül fel a kérdés. Lehet-e érdemben fellépni a kényszerbetelepítés ellen?A válasz pedig az, hogy igen! Székely László, az alapvető jogok biztosa még tavaly decemberben támadta meg az Európai Unió Bíróságán a kötelező kvótadöntést. Továbbá az Alkotmánybírósághoz fordult, alkotmányértelmezést kérve és azt sérelmezte, hogy anélkül, hogy hatásköröket adnánk át az európai uniónak erre vonatkozóan, lehet-e uniós parancsra más tagállamban tartózkodó menedékkérőket betelepíteni. Sérelmezte továbbá azt is, hogy ennek vannak komoly emberi jogi aggályai.Láthatjuk tehát, hogy az Ombudsman akciói, az AB és az EuB megkeresése járhat eredménnyel. Az Európai Unió Bíróságán elért sikerek ugyanis valóban járhatnak eredménnyel, az ott elért sikerek valóban megakadályozhatják a sokak által sérelmesnek tartott döntést. Mindezt anélkül, hogy a kampányba be kellene fektetni, anélkül, hogy közpénzből tele kellene az országot gyűlöletkeltő szövegekkel plakátolni és anélkül, hogy kellene tartani egy népszavazást pármillióért. Döntse el mindenki maga, hogy melyik a jobb megoldás. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az Európai Unió Bírósága általában 1-2 év alatt hozza meg a döntését. Tehát a népszavazás esetleges végkimenetele után születne meg az a döntés, ami érdemben védelmet ad, de teljesen független a népszavazástól. Remélem, senki nem hiszi, hogy ez véletlen volna.