A korábbi lehetőségekhez képest magas az összeg, erre Czibere Károly is emlékeztetett, amikor elmondta, hogy 2010 óta összesen 8 milliárd jutott 57 település szegénytelepein a helyzet javítására. Ez a pénz a lakhatási körülmények érezhető javításához is kevés volt, nemhogy a családok életét megkönnyítő foglalkoztatási, oktatási, közösségi, vagyis komplex programok folyamatos működtetéséhez. A kormány tavalyi adatai szerint 300 ezer ember él szegény- vagy romatelepeken rettenetes körülmények között az ország 823 településén és a 10 fővárosi kerületben található 1633 telepen. A szociális államtitkár most azt ígérte a felerészben romák által lakott Sárkeresztúron, hogy a karitatív szervezetek, egyházak, civilek és önkormányzatok bevonásával megvalósuló telepprogramok lényege a közösségfejlesztés lesz, mert ha nem a szegregált telepeken élők megmozdítására építenek, akkor “a pénz elapadása után a rendszer összeomlik”. Tanfolyamok szervezésével akarják javítani a telepen élők munkavállalási esélyeit, szűrőprogramokkal pedig az egészségi állapotukat javítanák. A KSH adatai szerint egyre nagyobb szükség lenne a segítségre, mert mind többen élnek rossz anyagi körülmények között. A 2010-es kormányváltáskor 12,3 százalék volt a szegénységi arány, 2015-ben pedig már 14,9 százalék, vagyis az összes háztartáshoz képest nőtt a szegény háztartások aránya.