Szili Katalin a Magyar Hírlapnak adott interjúban arról beszélt, hogy a “tömbmagyarságnak” területi autonómia kellene, de ezt sokan szeparatizmusként értelmezik.A Magyar Hírlapnak adott, a lap keddi számában megjelent interjúban Szili Katalin azt mondta, hogy a személyi és területi autonómia “nem lehet az aktuálpolitikai lövészárokharc áldozata”, és nincs elvesztegethető újabb 25 év. Hozzátette, ha nem születik konszenzus a magyar szervezetek között, és nincs nyitás az utódállamok részéről, akkor a demográfiai folyamatok “zárójelbe teszik” ezt a kérdést.Hangsúlyozta, hogy az egyes nemzetrészek számára eltérő léthelyzetükből következően más-más autonómiaforma lenne megfelelő. A szórványmagyarságnak a személyi, míg a tömbmagyarságnak a területi elvű autonómia lenne “üdvös”, de az erről folytatott vita minősége függ az adott ország politikai kontextusától is.Szili Katalin szerint a szomszédos országokban az autonómia kifejezést azonosítják az államellenes radikalizmussal és szeparatizmussal, de ezt határozottan el kell utasítani. Hangsúlyozta: az európai kohézióra és demokratikus status quóra nem a kisebbségi jogok kiterjesztése, hanem a jogok korlátozása jelenti a fenyegetést.