Az egészségügyi szakdolgozóknak szeptemberre új bértáblát dolgoznak ki, fizetésük bruttó 10-30 ezer forinttal nő. Ezen túl 2019-re fokozatos emelésekkel majdnem megdupláznák ennek a csoportnak a fizetését. Jól hangzó számok és ígéretek ezek, valami mégsem stimmel velük. Ha alaposan megnézzük a részleteket, rájövünk, hogy a valódi, érdemi és igazán lényeges célok egyáltalán nem teljesülnek.Sándor Mária a Klubrádióban beszélgetett Bolgár György műsorában Dr. Dénes Tamással a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnökével. A műsorvezető első kérdésére, miszerint a vendégei mennyire elégedettek a bejelentett béremelési tervezettel, Sándor Mária a 2011-es chipsadót hozta fel. Akkor ugyanis a Fidesz-kormány arra hivatkozott, hogy az új adónemből származó bevételt majd az egészségügyre fordítják. Ezzel szemben egészen más történt. “Még abban az évben egy egyszeri 10%-os alapbér-emelést kaptunk, ami nagyon csúnya véget ért, mert voltak olyan kolléganőim, akiktől egyben vonták vissza az összeget, mondván, hogy az nekik mégsem jár” – mesélte el emlékét Sándor Mária. A fekete ruhás nővér hozzátette: a háttérszemélyzet, a szakdolgozókon kívüli réteg (sterilizálók, betegszállítók, mosodai munkások, műszakisok) most sem kapnak semmit. Meg sem említették őket, holott az egészségügy egy komplex rendszer, amely nem működik a 80-90 ezer forintos fizetésért dolgozó “kisemberek” nélkül. Szükség van azokra, akik előkészítik a műtéthez szükséges eszközöket ahhoz, hogy az orvosok elvégezhessék az operációt. Ha nincs, aki A pontból B pontba szállítsa a vizsgálatra/kezelésre várókat, a kórház akkor sem lesz működőképes. Rájuk mégsem gondolt a kormányzat. Akik pedig számítanak a béremelésre, mert beleesnek valamelyik kategóriába, novembernél előbb semmit nem látnak ebből a pénzből…”Dénes Tamás elmondta: tekintettel arra, hogy az elmúlt években egyáltalán nem volt béremelés, a mostani plusz 107 ezer forintos bruttó bér drasztikus növekedést jelent, mégsem segít a problémán. Ahhoz, hogy a szakorvosok ne hagyják el az országot, és ne fogadjanak el hálapénzt, legalább 300-500-700 ezer forintos nettó fizetésre lenne szükség. A főorvos aztán csatlakozott Sándor Mária véleményéhez, miszerint a technikai dolgozók, a háttérszemélyzet egyáltalán nem részesül a bejelentett összegekből. A legfontosabb kérdésnek mégis a betegbiztonságot hozta fel a szakszervezeti vezető: “azt a kérdést kell feltennünk, hogy a beteg nagyobb biztonságban érzi-e majd magát, ha Dénes Tamás keres havonta plusz bruttó 107 ezer forintot? Biztosítják-e azokat a körülményeket, amelyektől biztonságba érezheti magát? Kevesebb lesz a fertőzés? Az egyszer használatos eszközöket nem fertőtlenítik újra?”Külön érdekes, hogy sem Sándor Máriát, sem Dénes Tamást nem hívták meg azokra az egyeztetésekre, ahol a bejelentett egészségügyi béremelésről megállapodtak. Dénes Tamás ezt egy politikai döntésnek gondolja. Szerinte rájöttek a miniszterek tanácsadói, hogy azonnali béremelésre van szükség ahhoz, hogy elkerüljék a bajt. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete azt szeretné elérni, hogy a nemzeti össztermék 6%-át az egészségügyre fordítsa az állam, valamint, hogy teljesüljön a betegbiztonság. A béremelés is fontos része a fenntartható rendszer működtetésének, de nem az egyetlen cél.Felhívtuk Bűdi Pétert, aki egy egészségügyi oktatóintézményben dolgozik műszakisként. Megkérdeztük, hogy érintettként mi a véleménye a béremelés bejelentéséről.”Én nem vagyok érintett. Minket abszolút kihagytak megint. Sem a műszaki személyzetről, sem a konyhásokról, sem a sterilizálókról nem esett szó” – megkeresésünkre Péter. “Ha egy orvos megműt egy beteget, az ápolónő 24 órát tölt utána vele. Az a baj, hogy degradálják a kisemberek munkáját. Az “egymás nélkül nem működünk” történetet meglehetősen rosszul értelmezik. Az egészségügyben, főleg egy intézményen belül minden és mindenki determinált.”Amikor a személyes példájáról kérdeztük Bűdi Pétert, különös történeteket mesélt. “Én speciális helyzetben vagyok, mert egy egészségügyi oktatóintézményben dolgozom. Amikor bérrendezésre kerül sor vagy az oktatásban, vagy az egészségügyben, minket mindig a másik kategóriába sorolnak. Ha például oktatási béremelés történik, rögtön egészségügyiseknek könyvelnek el minket, de a most következő Semmelweis napon, ami ünnepnap és szabadnap, természetesen az oktatási részleghez tartozunk, függetlenül attól, hogy rajtunk kívül senki nem lesz az intézményben. Be kell mennünk néhány apróbb karbantartási munkát elvégezni, mert nekünk ez idén nem szabadnap. Két éve még az volt. Lehet, hogy jövőre megint az lesz, nem tudni.” Péter szerint elképzelhető, hogy még a nővérek sem járnak jól a béremeléssel, mivel sokuk úgynevezett bérkompenzációban részesül a foglalkoztató intézménytől, amit elvesznek, ha emelkedik az alapbér.A műszakis dolgozó hozzátette: sokaknak okoz fejtörést, hogy miként vállaljanak három műszakot a pluszmunkák mellett, ugyanis a körülötte lévő egészségügyi csapat legalább felének inkasszóval vonják a havi hiteltörlesztéseit, nem beszélve a méregdrága albérleti díjakról. Az is lehet tehát, hogy ilyen módon kevesebbet fognak keresni, mint előtte. Gyakori, hogy az egészségügyi dolgozók egyedül élnek, mert az élettársaik nem bírták már, hogy sosem találkozhatnak a sok munka miatt. Felhívtuk Varga Andreát, az Autonóm Területi Szakszervezet elnökét, aki védőnőként dolgozik és a arról kérdeztük, hogy miként érinti szakmáját a beharangozott béremelés.”Ebből a körből a védőnők megint kimaradnak. A kórházban dolgozó egészségügyi szakdolgozók bértábláját módosítják. Ez már 2013-2014-ben is problémát okozott az alapellátásban dolgozóknak, ugyanis az egészségügyi szakdolgozói bértábla csak a kórházakban dolgozókra vonatkozik. A védőnők kint vannak a falvakban, önkormányzatoknál, egészségügyi intézményeknél az alapellátás részeként. Őket a közalkalmazotti bértábla szerint fizetik. Hogy konkrét példát mondjak: a főiskoláról frissen kikerült védőnő F1 kategóriában 122 ezer forint bruttó fizetést visz haza. Ez kevesebb, mint a szakmunkás garantált bérminimum, Így ki kell egészíteni a védőnő bérét erre az összegre. Nonszensz” – fejtette ki véleményét a Sztárklikknek Varga Andrea.A védőnő hozzátette: “ha lesz is változás, akkor sem vonatkozik arra a 4000 védőnőre, aki az alapellátási feladatokat látja el. Ők maradnak a közalkalmazotti bértábla szerinti bérezésben. Esetleg a finanszírozásba építik be azt az összeget, amit pótlékként kellene megkapniuk. Ez egy teljesen átláthatatlan, kaotikus rendszert idézett elő korábban is. Van olyan védőnő, aki egyáltalán nem kapta meg, van, aki csak töredékét, van, akit rosszul soroltak be, és utána visszafizettették vele az összeget. Jelenleg olyan felháborodás uralkodik a védőnői csapatban, hogy egyre többen szeretnének sztrájkolni. Ezért az Autonóm Területi Szakszervezet megkezdte az egyeztetést a jogászaival egy sztrájkbizottság felállításának lehetőségéről. Olyan feladatokat toltak ránk, amelyek eddig egyáltalán nem tartoztak a munkakörükbe. Ilyen például a méhnyakrák-szűréssel kapcsolatos prevenciós tevékenység. Egy 30 éve a szakmájában dolgozó védőnőnek miért kellene ezt csinálnia, mikor nem ezt tanulta, nem ebben van tapasztalata, nem ez a szakterülete. Mégsem kérdezik meg, ki szeretné, hanem kötelező jelleggel írják elő” – sorolja a problémákat a szakszervezeti elnök.Varga Andrea szerint ma egy védőnőnek 6-8 szakmát kell egyszerre végeznie. Egészségügyi szakemberként, pszichológusként, pedagógusként, tanácsadóként egyaránt helyt kell állnia. “Ez olyan sok tudományterület, amiben Hermann Ottó szintű polihisztorként kell működnünk bruttó 122 ezer forintért, olyan megalázó körülmények között, ami méltatlan mindenkihez” – véli a szakember.Július elsején demonstrációt szerveznek a Magyarország a Magyar Egészségügyért Civil Társaság, és az EMMI Mostohagyermekei alapítói ami 18.00-órától reggel 06.00 óráig tart, hogy együtt virrasszanak az országgal egy valóban EMBERI EGÉSZSÉGÜGYÉRT, EGY EGÉSZSÉGES ORSZÁGÉRT !