A süllő nyúlánk testű, oldalról csak kissé lapított, elegáns, már-már arisztokratikus megjelenésű halunk. Oxigénigényes, ezért a folyóvizekben főként a kavargó, örvénylő, kemény aljzatú részeken fordul elő, ahol a meder egyenetlenségeiben keres fedezéket. Állóvizeinkben is a kemény mederfenekű, szabdaltabb részeket kedveli, az iszapos medret kerüli. A Balatonban előfordul a nádszegélyben is, de tartózkodása sokkal jellemzőbb a parttól távoli sziklás-köves-kavicsos fenekű területeken. Nagyobb (másfél kilónál súlyosabb) példányait a népnyelv fogasnak nevezi, minthogy az alsó és fölső állkapcsán lévő fogak között két-két különösen hosszú és hegyes fogat (kapófogat) találunk. Az ivarérett példányok testhossza 40-50 centi, súlyuk egy-két kiló. (A legkisebb kifogható méret 30 centi.) Táplálékuk halakból, rákfélékből, halikrából és bogarakból áll. A süllő ívása (és egyben horgászati tilalmi ideje) márciusban kezdődik és április végével zárul. Az ívóhelyet a hím választja és ő őrködik az ikrák lerakása és kikelésük ideje alatt is. Az ivadékok fitoplanktonokkal (algákkal, baktériumokkal, moszatokkal) táplálkoznak, amelyek száma éppen a Balatonban immár a minimálisra csökkent (a sikeres víztisztítási programnak köszönhetően). A magyar tenger ilyenformán szinte sivataggá vált a halak szempontjából; a süllőivadék 2-4 centis korig még szépen fejlődik, utána eltűnik a tóból, nagy valószínűséggel éhen hal – állítják a kutatók. Következésképpen csak mesterségesen szaporítva, egynyaras süllők telepítésével tartható fenn a balatoni állomány. Horgászatához tudni kell, hogy kerüli az erős fényt, rendszerint napnyugtával indul zsákmányszerző útra, fenekező, úszó és pergető módszerekkel egyaránt fogható.A süllő nagyra növő ragadozó halunk, 8-10 kilós példányai is előfordulnak. A hazai rekord alig marad el a 15 kilótól, 2007-ben sikerült kifogni Paksnál a Dunából. A világrekord példánnyal Ausztria dicsekedhet: 18,7 kiló és 116 centi hosszú, 1990-ben fogták szintén a Dunában.További cikkek: mezogazdakiado.hu