Közben látom a Facen a sok elkeseredett bejegyzést, kinyitom a leveleim, és ömlik a “…Csalódtam, Mária, nem látom a kiutat, miért nem történik semmi…”Reményik Sándor verse jutott eszembe: Kegyelem”Először sírsz.Azután átkozódsz.Aztán imádkozol.Aztán megfeszítedKörömszakadtig maradék-erőd.akarsz, egetostromló akarattal -S a lehetetlenség konok falánZúzod véresre koponyád.Azután elalélsz.S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.Utoljára is tompa kábulattal,Szótalanul, gondolattalanulMondod magadnak: mindegy, mindhiába:A bűn, a betegség, a nyomorúság,A mindennapi szörnyű szürkeségTömlöcéből nincsen, nincsen menekvés! …”A vers vége a csodába torkollik – én a csodában nem hiszek ebben az országban, mert ahogy július elsejei beszédemben mondtam: “…És mégis: őrült, gazdátlan kezek Céltalanul az izzó levegőben Csak kaszabolnak, zúznak, irtanak. S míg meggyalázva könyvet és keresztet, Az őrjöngő emberkirály Ízekre tépi teste templomát…” (Sík Sándor) Sokan elfáradtak. Sokan belefáradtak a tiltakozásba, mert azt hiszik, nincs kiút, mert a pénz, a hatalom mindent elsöpör!NEM! KÉRLEK, NE ADD FEL!Mi dolgozunk egész nyáron, nem pihenük mi sem, sem a Pedagógusok, a Ligetvédők folyamatosan kitartanak! Várunk Téged mindenhol, mindenhol ahol tenni kell , hogy az őrjöngő emberkirályok ne tehessék tönkre a Te országod, a Te jövőd, a Te lehetősségeid, a Te álmaid!MERT MAGYARORSZÁG KEZD A TILTAKOZÁSOKBÓL ÁLLNI! ÉS EZ NEM TÚLDIMENZIONÁLT! EZ AZ EMBEREK ÉBREDÉSE! EZ MAGYARORSZÁG ÉBREDÉSE!