Tegnap például a Magyar Nemzet állt elő azzal: leghamarabb szeptemberben, a parlamenti ülésszak megkezdése után célszerű ötpárti egyeztetést folytatni a gyülekezési törvényről. A felvetés együgyű, hiszen jelenleg nyári szünetet tart az Országgyűlés, amelynek legelőbb valóban őszi ülésszakán kerülhet napirendre az idevágó, nyilván kormányjavaslat.A kabinet, illetve az igazságügyi miniszter ugyanis két hete jelentette be, újraírják a gyülekezési törvényt, mert az Alkotmánybíróság (Ab) mulasztásos törvénysértést állapított meg több konkrét ügyben is, sőt a testület az év végéig bizonyos szabályok megalkotására szólította fel a parlamentet.A Népszava megírta: egy, a kormányfő házához szervezett, devizahiteles tüntetés kapcsán az Ab nem vélte alaptörvény-ellenesnek, hogy a rendőrség, illetve a bíróság szintén a szomszédság magánéletére hivatkozva nem engedélyezte a rendezvényt. Ugyanakkor egy szélsőjobboldali tüntetés kapcsán azt is megállapította a testület, hogy “a gyülekezés során felmerülő lehetséges veszélyforrásokra, mások jogainak sérelmére vonatkozó távoli, hipotetikus jellegű hivatkozások nem adhatnak alapot arra, hogy a jogalkalmazó előzetesen tiltson meg gyülekezést”. Ennek tükrében az Ab kimondta, hogy az Országgyűlésnek év végéig meg kell alkotnia azokat a hiányzó szabályokat, amelyek segítenek a rendőrségnek és a bíróságnak az alapjogok ütközésénél.Trócsányi László igazságügyi miniszter erre hamar úgy fogalmazott, javaslataik kidolgozásakor figyelembe veszik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) joggyakorlatát, meghallgatják a tudomány képviselőit, a jogalkalmazók álláspontját, valamint ötpárti egyeztetést is kezdeményeznek. Azt is közölte: jelenleg senki sem vitathatja, hogy zavar van a gyülekezési jog gyakorlásában, ami egyszerre vezethető vissza a szabályozási hiányosságokra, továbbá jogalkalmazói és jogértelmezői nehézségekre. Csakhogy a kabinet – várhatóan tüntetéskorlátozó – elképzelései kapcsán megígért ötpárti egyeztetésről az ellenzék még nem hallott.