A magyar kormányfő azóta, hogy 2011 júniusának végével átadta a soros magyar uniós elnökséget, egyfolytában köpül. Kis, magyar befőttes üvegben kezdte, amely egyre csak nőtt, a műveletet végignézni nem volt nagy élmény. A nagy köpülésben mostanra addig jutott, hogy nemzetgazdasági minisztere, a két fejet növesztő kormány gazdasági kabinetjének vezetője az euró bevezetését emlegeti komoly arccal, míg társa, a kancellária vezetője, szigorúan “magánemberként” és Orbán engedélyével éppen nem tudja jó szívvel vállalni az uniós tagságot. Hogy az euró a szorosabb, mélyebb integrációval jár, és szembe megy a nemzetállam orbáni szuverenitásával, nem zavar senkit. A kormányfő szokásához híven, lebegtet.Meglehet, más jár a fejében. A kétfejű kabinettel önmagát csoportosítja át, mert a Brexittel elérkezettnek látja az időt, hogy a V4-ek nemzetállamai nevében, kihasználva, hogy “Európa drámai pillanatokat él át, mert Nagy-Britannia kilépése miatt elvesztette globális vezető szerepét”, vezérként a nemzetközi porondra lépjen és megmentse a földrészt. Nem valakiktől – a bevándorlóktól, mint szuggerálja -, hanem valamiért. A saját politikája kiterjesztéséért.Van erre vevő, nem is kevés. Jozef Banáš szlovák író nemrég interjút adott a Mandinernek. “Mi, magyarok, csehek, szlovákok, lengyelek érzékenyebben reagálunk, és jobban észrevesszük az agymosást” – mondta, és nem vette észre, hogy maga is az agymosás áldozata lett. Az “európai nemzet” fikció, Európában nem európaiak, hanem különböző nemzetek élnek- véli. “Ki az európai? Vannak németek, olaszok, szlovákok, magyarok és így tovább. Ha nem tudjuk tiszteletben tartani a nemzetek akaratát, akkor Európának nincs perspektívája. Brüsszel arra int minket, hogy viselkedjünk európai módra. De mi az, hogy európai? Európai Petőfi, európai Sevcsenko meg Ibsen, nem pedig valami képzeletbeli európai költő. Közép-Európát nagyon erős történelmi értékek kapcsolják össze. Mi jobban értjük egymást. Üzenem önöknek: egyértelműen támogatom Orbán Viktort. Európa egyik jövőbeli vezetője lehet belőle.”Vettük az üzenetet, amit Banáš a mi kelet-közép-európai autoritereink nyomán megfogalmazott. De miért ne lehetne Petőfi, Sevcsenko, Ibsen a nemzet és egyben Európa, sőt a világ nagysága? Ha az “európai nemzet”, csak fikció, akkor miért létezhetne “közép-kelet-európai nemzet”, akkor ott miért nem csak lengyeleket, cseheket, szlovákokat, magyarokat látunk? Mi köti össze az egész földrész nemzeteit, ha nem a közös kultúra és történelem. Maga Európa.A sok félrebeszélés a nemzetállami szuverenitásról, az európaiság tagadása, a menekülthisztéria csak leplezi, hogy egyfajta politikai berendezkedést védenének sokan. A nyugtalanság, hogy ez a tekintélyelvű rendszer még nem tökéletes, hogy jövője még bizonytalan, hogy elvben legalább is megdönthető, lecserélhető, arra serkenti híveit, hogy a kormányfőt is beleértve minden erővel köpüljenek, míg meg nem pillantják a befőttes üveg alján saját sajtjukat.Ami pedig Orbánt illeti, készülhet rá, de csak egyféleképpen lehet európai vezető. Ha az Unió megváltozik, miután ő aligha fog megváltozni. Ha a liberális, nyitott – ami nem átjáróház – Európából fundamentalista, nemzetállami nacionalizmusok egyensúlyán billegő Európa jön létre. Egy szörnyszülött.