Palkovics László, oktatásért felelős államtitkár szerint az idő bebizonyította, hogy működésképtelen az a vegyes rendszer melyben az iskolák fenntartója az állam, míg a működtetője a helyi önkormányzat. Ennek felszámolását célozza az az új szisztéma, mely szerint a jövőben mindkét feladatot állami szervek veszik át. Az államtitkár elmondta, hogy az új rendszer kiépítése céljára a kormány 55 milliárd forint többletforrást különített el az oktatás számára az idei költségvetésben.Nem kell mélyrehatóan ismerni a legfejlettebb országok közoktatását ahhoz, hogy bátran kimondhassuk azt a tényt, hogy ezek a lépések egyértelműen szembe mennek a nemzetközi folyamatokkal. Eleve évtizedek óta elfogadott álláspont az, hogy a helyi közösségek ügyében a hozzájuk lehető legközelebb lévő szinten kell döntést hozni. Ezen túlmenően az elmúlt évtizedekben lezajlott finn oktatási csoda példája is éppen az önállóság irányba mutat, amely már nemcsak az intézmények, hanem maguknak a diákoknak a szintjén is megjelenik. A bámulatos eredményeket produkáló finn közoktatási rendszerben ugyanis a tanulók maguk dönthetnek egy sor olyan ügyben, ami itthon teljességgel elképzelhetetlen. Beletartozik ebbe a tantárgy választás szabadságától a kisebb fegyelmi ügyek elbírálásán át még az is, hogy milyen ebédet szolgáljanak fel az iskolai menzán.Ezzel szemben hazánkban nagyon úgy fest a helyzet, hogy a legapróbb döntések is egyre távolabb kerülnek nemhogy a diákoktól, hanem magától az oktatási intézménytől is. Holott eddig sem volt egyszerű a helyzet, mivel már a krétabeszerzésről vagy a tankönyvhasználatról sem dönthetett egyértelműen saját maga az érintett tanári kar.Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke az Origonak egyenesen úgy fogalmazott, hogy a kormány nem tudja milyen terhet vállalt magára a döntéssel. Mielőtt a szakembert politikai elfogultsággal vádolnánk meg kell jegyeznünk, hogy az érdekképviseleti vezető Tab fideszes polgármestereként dolgozik.