Rengeteg gond és botrány kísérte az MVH és az NFA működését az elmúlt években, mégis meglepetést okozott, hogy a kormány mindkét szervezetet felszámolja, – egyebek mellett – a bürokrácia csökkentésére hivatkozva. Az MVH esetében nem kis pénzre teheti rá a kezét Lázár János kancellária miniszter hivatala, hiszen a 2014-2020. közötti uniós pénzügyi ciklusban évente mintegy 200 milliárd forint jutott csak a közvetlen területalapú támogatásra.Az NFA megszüntetését ugyanakkor azzal magyarázzák, hogy az állami földek, – főleg a szántók – jelentős részét a 2015. ősze és 2016. nyara közötti időszakban három lépcsőben árveréseken az NFA értékesítette. A földalapkezelőhöz nagyjából 1,8 millió hektárnyi állami termőföld tartozott. Ebből 49 százalék mezőgazdasági terület, 50 százalék erdő, 1 százalék pedig művelés alól kivett terület volt. A kormány először még 380, majd 350 ezer hektár állami föld eladásáról beszélt, de valójában még a 300 ezer hektárt sem sikerült a eladni.Az sem zárható ki, hogy ennek a két szervezetnek a megszüntetése, és így a Fölművelésügyi Minisztérium (FM) eljelentéktelenítése és az agrártámogatások “kiszervezése” mögött a kancelláriaminiszter, Lázár János és fölművelésügyi tárca vezetője, Fazekas Sándor közötti ellentétek, pozícióharcok húzódnak meg.Az uniós kifizető ügynökséget ugyan meg lehet szüntetni akár egy tollvonással is, ám még ha rögtön egy új szervezetet hoz is létre a kormány, az ezt követő, hosszadalmas akkreditációs eljárás akár 1-2 évig is eltarthat, s addig a gazdák nem juthatnak hozzá a földalapú támogatásokhoz – figyelmeztetett Nagy-Huszein Tibor, a DK alelnöke. Az agrárszakember, a Népszavának elmondta, a kormány az MVH beszántásával óriási kockázatot vállal, mert ezzel rengeteg gazdaság bedől a területalapú támogatás híján.Elképzelhető az is, hogy amíg létrehoznak egy új ügynökséget, és folyik az akkreditáció, addig működne tovább az MVH is, de ennek nem sok értelme lenne. Egy halálra ítélt hivatalt sokan elhagynak, és a kormányzat sem törődne még annyira sem vele, mint most, pedig már így is sok kifizetés csúszik. Sokkal ésszerűbb lenne az MVH rendbetétele – vélekedett a szakember. Ráadásul ha Brüsszel rábólint a kormány által kreált, új kifizető ügynökségre, akkor sem megy egy ilyen átállás egyik napról a másikra, ezért a jelenleginél is nagyobb csúszások következhetnek be a kifizetésekben.Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy az MVH vezetői között akadtak olyanok is, a gyanú szerint, akik jogosulatlanul több százmillió forintot vettek fel, és az újabb, másfél milliárdos csalást csak azért nem tudták már elkövetni, ők és társaik, mert időközben lebuktak.Azonban NFA sem nélkülözte a botrányokat. Leginkább az állami földbérlet-pályázatok, majd az állami földárverések kétes ügyei borzolták a kedélyeket.A szervezet korábbi elnöke még 2014-ben távozott az NFA éléről, mondvacsinált ürügyekkel, de a szakma szerint leginkább éppen a földbérlet pályázatok viharai sodorták el, de a jelenlegi elnök és néhány munkatársa ellen is nyomozás folyik hűtlen kezelés gyanúja miatt.Így érthető, hogy Sallai R. Benedek az LMP agrárszakértő országgyűlési képviselője L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár feleségének kirívóan érték alatti földvásárlása és más hasonló esetek miatt tett följelentést. Az államtitkár felesége a Velence-tó közelében fekvő Nadapon 21 millió 250 ezer forintért vásárolt meg egy 34,4 hektáros Natura2000 besorolású területet az NFA földárverésén, a decemberi liciten így hektáronként mindössze 617 ezer forintot kellett fizetnie.Nagy kérdés, hogy ha nem lesz NFA, akkor hová lesz az a 250-300 milliárd forint, amire a kormány az állami földek eladásából számít, és amit a törvény szerint csak földvásárlásra lehet fordítani. Ki és hogyan vásárolja majd fel ezeket a földeket?Az NFA megszüntetése kiiktathatja még azt a csekély társadalmi kontrollt is, ami eddig működött. Korábban éppen hogy elbukott a Fidesz kétharmadának elvesztése után, az a törvényjavaslat, amely a nemzeti parkok jelentős területeit is az NFA kezébe adta volna, amelyek rövid úton a kormányközeli körökhöz kerülhettek volna. Ha a földalapkezelő megszűnésével az állami erdők kezelése az FM egy osztályához kerül, akkor a DK alelnöke szerint nagy a veszélye annak, hogy ezeket az erdőgazdaságokat a volt állami gazdaságokhoz hasonlóan, a kormányhoz közelálló baráti vállalkozások privatizálhatják, ami egymillió hektár erdő sorsát érintheti. Az NFA felszámolása mögött az is állhat, hogy ha esetleg egy más színezetű kormány kerül hatalomra, akkor már ne lehessen közvetlen módon az állami földbérlet és értékesítés szabálytalanságait számon kérni és a nyomokat is el lehet tüntetni.