A Nemzeti Sport hivatalos statisztikái szerint elképesztően alacsony volt az éppen a múlt héten véget érő magyar bajnokság átlagos nézőszáma. Az adatok szerint ugyanis egy hazai mérkőzésre átlagosan 2645 néző látogatott ki, ami borzasztóan kevésnek tűnik. Különösen annak tükrében, hogy több élvonalbeli csapat kapott új stadiont, még több pedig elkészülőben van. Ezek a kivétel nélkül 4-5 ezer fő feletti arénák legjobb esetben is fél házzal, de többségük még kisebb kihasználtsággal üzemel majd. A legnézettebb mérkőzéseket például a Ferencváros tudhatja magáénak a 7732-es átlagos nézőszámával, csakhogy a Groupama Aréna befogadóképessége eléri a 22 ezret, tehát a csapat szurkolói rendszerint alig a harmadáig töltik meg a stadiont. A rangsor harmadik helyére felkapaszkodott Debrecen talán még jobb példa lehetne, mivel a 20 ezres stadionjában egy alig 3 ezres átlagos nézőszám alakult ki a szezon végére. A 444 egyébként még ezeket a számokat is kétségbe vonja, mivel több alkalommal is darabra igyekeztek megszámolni a lelátókon ülőket és mindig jóval kisebb szám született annál, mint amit a klubok hivatalos adatként nyilvánosságra hoztak.És akkor arról még szót sem ejtettünk, hogy olyan alsóbb osztályú bajnokságokban szereplő klubok is új arénákhoz jutnak a jövőben, mint a Kisvárda, a Gyirmót vagy éppen a Kozármisleny csapata.Az Index egy másik nem éppen szívderítő statisztikára hívta fel a figyelmet. Nevezetesen arról van szó, hogy a hazai bajnokságban igen szembetűnő gólínség ütötte fel a fejét. A góllövő lista élén végző Böde Dániel 17 gólig jutott, míg a második helyhez Torghelle Sándor 11 találata is elegendő volt. Ilyen alacsony számokkal 15-20 éve lehetett hasonló pozíciókat elérni. 2003-ban például 17 góllal Tóth Mihály lett gólkirály, 16 gól pedig többeknek is elegendő volt a gólkirályi címhez 1992-93-ban.Ezeken a számokon sajnos nem sokat javít a válogatott Európa-bajnokságra történő kijutása sem. Azzal együtt is, hogy a selejtezősorozatban teljes szívből szurkoltunk a hazai csapatnak, be kell látni, hogy az évtizedek óta páratlan sikerben hatalmas szerepe volt a mezőny kibővítésének, az igazán erős csapatok elkerülésének és az amúgy sem túl acélos vetélytársak (Románia, Görögország) gyenge szereplésének is.Bár nyilvánvalóan pusztába kiáltott szó marad, de Orbán Viktor miniszterelnöknek legfőbb ideje lenne elgondolkodnia azon, hogy vajon tényleg megéri-e a súlyos milliárdokat ölni ebbe a sportágba. A magunk részéről inkább a hagyományos magyar sikersportokat, de sokkal inkább a tömegsportot támogatnánk, amely hosszú távon hozzájárulna a hazai lakosság jobb egészségügyi állapotához. És ha már egészségügy, akkor a kórházak adósságállományát, állapotát, felszereltségét, a dolgozók bérezésének kérdését lassan már meg se merjük említeni.