Sokak kedvelt hobbija a makettezés, azonban ha odafigyelünk, pénztárcakímélőbb lehet

Ez egy olyan lecke, amit előbb-utóbb mindenki megtanul, gyakran a saját kárán. A modellfestékekkel ugyanis sokkal szebb munkát lehet végezni, ha az megfelelően híg, és nem pedig viszkózus.

Miért kéne hígítani?

A kezdő készletekhez általában nem jár hígító, ráadásul a festéshez megannyi kelléket szerezhetünk be, ezért igen sok kezdő figyelmét elkerüli ez a hozzávaló. Azonban rengeteg oka van annak, amiért nem érdemes a festékeket alap sűrűségükben használni. A továbbiakban felsoroljuk a leglényegesebb hátrányokat.

A tubusban található festék viszkozitásából adódóan elfedi az apróbb részleteket. Legyen az egy szegecs vagy az egyenruha gyűrődése, ha nagyon vastag réteget viszel fel, akkor már bemosóval sem fogod tudni kellően kihangsúlyozni a felület részleteit.

A hígítatlan akrilfesték fényesen száradhat meg, ráadásul meglátszanak az ecsetvonások is. Gyakori, hogy a festett felületek egyenlőtlenek lesznek, amit utólag igen nehéz kijavítani, ráadásul a vastagabb részek megrepedezhetnek száradás közben.

A legrosszabb esetben akár az is előfordulhat, hogy a modellt teljesen meg kell tisztítanod, és elölről kezdened az egészet. Ezt pedig érdemes elkerülni.

Nézz körül a Modellfutárnál kapható hígítók között, és szerezd be a szükséges kelléket!

Mi a megfelelően hígított festék haszna?

Elsősorban meggyorsítja a festést. Ez pedig nem csak arra értendő, hogy könnyebben és hamarabb el tudod oszlatni a festéket. Egy megfelelő konzisztenciával rendelkező festék és egy bemosó csodákat művel egy makettel, és igen hamar kész van a művelet.

A hígított festék lassabban szárad, és többet tudsz az ecsetre tenni. Ezáltal kevesebbszer kell bemártanod az ecsetet, és sokáig kenhető marad az előkészített festék. Mindemellett, ha megtanulod, hogy a hígítás következtében hogyan változnak a festék tulajdonságai, jóval profibb technikákat is alkalmazhatsz.

Mennyire legyen híg?

Erre sajnos nincs olyan válasz, ami minden színnél érvényes. Az egyes festékek márkától és árnyalattól függően máshogy viselkednek, ezért előre lehetetlen megmondani, hogy mennyit kell rajtuk hígítani. Olyan színek, mint a vörös, narancs vagy sárga eleve hígabbak, míg a fehér általában sok pigmentet tartalmaz és rendkívül sűrű.

Összességében el lehet mondani, hogy a tejhez hasonló viszkozitással nehéz mellényúlni. Azonban érdemes először belenézni a tégelybe, mivel igen nagy különbség léphet fel akár a festék korából adódóan is.

Ha a makettre kent festék elkezd lefolyni, vagy helyenként meggyűlik, akkor túlságosan híg lett, és több festék kell a keverékbe. Ha akrilfestéket hígítasz, akkor az enyhe átlátszóság az, amire törekedned kell, mivel az a jó viszkozitás jele.

Abban az esetben, ha az ecsetre vett festék egy nagy cseppben összeáll, akkor még túlságosan sűrű. Szintén a nem megfelelő konzisztencia jele, ha a festéket szét kell húzni a modell körül, főleg, ha az ecset vonásai is látszódnak.

A festékszórókhoz használható festékeknél valamivel egyszerűbb dolgod van, mivel a tégelyen legtöbbször fel van tüntetve, hogy mennyi hígításra van szükség, már ha egyáltalán kell hígítani.