Világunkban szinte mindenki gazdag és sikeres akar lenni. Azt, hogy ezt milyen módon érjük el, talán nem is tartjuk fontosnak, pedig az, hiszen pénzt munkával tudunk keresni, ami pedig felemészti időnket, energiánkat, vagyis az életünket.

De mi is a siker valójában, és tényleg csak a pénz tesz boldoggá? Vagy mindezek csupán a társadalom elvárásai az egyén felé?

A siker elkorcsosult módon lett definiálva, kizárva így bűvköréből a “középszerű” életet élő embereket, például a szülőként teljesítő anyát vagy apát, az eladói munkakörében boldog nőt vagy éppen a szobafestő-mázolóként kiteljesedő férfit.

Manapság, amikor a csekkek befizetésén túl is szinte minden a pénzről szól, gyakran elfelejtjük, hogy életünk többet is érhet annál, hogy folyamatos kisebbségi érzéssel a lelkünkben, lehajtott fejjel rójuk az utcákat egyszerű munkahelyünk felé. Mindezt azért, mert nem felelünk meg a társadalmi elvárásoknak.

Az igazság az, hogy nem lehet mindenki multicég igazgató, egyetemi docens, fizikus vagy asztronauta. A világnak igenis szüksége van a “normális” emberekre, akik attól boldogok , hogy gyermeket nevelnek, mosolyogva üdvözlik a virágboltba betérőket, akik házat építenek, húst dolgoznak fel. Nem egyformák a képességeink, így mindannyian valami máshoz értünk jobban.

Sikeresek akkor leszünk, ha azt, ami igazán jól megy nekünk, a lehető legmagasabb szintre emeljük.

Kreatív személyiségek ne bér- és számfejtsenek, izgő-mozgó emberek ne üljenek be egy irodába, mert a saját lelküket sanyargatják egyetlen célt figyelve, mely nem más, mint korunk “aranyborja”, a pénz. Mindeközben kicsúszik lábuk alól a talaj, megkeserednek, életük kilátástalanná válik, mert meg kell felelniük a társadalmi normáknak.

De vajon tényleg meg kell? Nem lehetünk egyszerűen csak boldogok? Miért kéne engednünk, hogy az anyagközpontú világ megmérgezzen minket? Nos, nem kell. Amennyiben az ember nem érzi jól magát a bőrében, mert a munkája nem az, ami szellemileg és lelkileg is kielégíti, akkor bizony váltani kell, nem figyelve azt, hogy a társadalom megítélése szerint hová kategorizálják majd az emberek.

Siker az, amikor kiteljesedünk abban amit csinálunk, ehhez pedig bátorság kell.

Vannak, akiknek céget kell vezetniük, mert ettől boldogok. Vannak, akiknek köztereken virágokat kell ültetniük, mert ebben találják meg önmagukat. Ahhoz, hogy a világ megfelelően működhessen, sokszínűségre van szükség. Mindannyiunk munkája egyaránt fontos és értékes, hiszen mindannyian, a saját köveinkkel építjük a jövőt.

Ahhoz, hogy megtaláljuk a saját utunkat, nem mások véleményét kell kikérnünk, hanem magunkba kell néznünk, önmagunknak kell feltennünk a kérdést, hogy mi jelentené számunkra a boldogságot.
A válasz pedig a hivatásunkká fog válni – kitartóan, magabiztosan kell dolgoznunk érte, mert ez az igazán sikeres életpálya.

Képek forrása: pixabay.com