Agyban is legyünk a topon: frissen és fiatalosan. Az ugyanis csak egy tévhit, hogy harmincéves korunk után százezer agysejtet veszítünk el, miközben újak nem születnek a helyükbe. Az agysejtek ugyan valóban elpusztulnak, de újak időről időre igenis képződnek, s manapság egyre több ember éri meg az öregkort, mint valaha. Vajon mi a titkuk?

Mindannyian szeretnénk szellemi képességeinknek tej birtokában maradni, s akadnak köztünk igencsak szép számmal olyanok is, akik képesek valóban hosszú ideig elodázni az öregkort. Ki ne szeretne szellemi képességeinek teljes birtokában maradni? Vagyis nem lelassulni, zavarodottá válni, és elveszíteni az új emlékek képződésének a lehetőségét. De nyilván ott van az Alzheimer kór, és más elmezavarok, amelyek a 80-as korosztályt már igencsak érintik és sújtják. A nyolcvanasak valóban rendszerint rosszabbul teljesítenek a számtani készségeket, a megosztott figyelmet és a rövidtávú memóriát illetően, mint a húszas, harmincas vagy akár a negyvenes korosztály, de számos olyan idős és aggkorú is akad, aki éppoly ügyesen megbirkózik eme szellemi képességeket igénylő feladatokkal, mint fiatalabb társai.

Az biztos, hogy akkor, ha agyunkat is folyamatosan frissen tartjuk, és használjuk, akkor lassabban öregszünk szellemi téren, ám ahogy eljárnak felettünk az évek, egyre többször hagy ki az agyunk, és egyre keményebben kell majd küzdenünk, hogy lépést tartsunk az egyre gyorsuló világgal. Az agyban a szabad gyökök éppen úgy megtámadják a sejtjeinket, ahogyan bárhol máshol a testünkben, egyre nagyobb és komolyabb károkat okozva ezzel. Azonban úrrá lehetünk rajtunk – egy maréknyi áfonya segítségével!

A friss áfonya mélykék színe az antocianin festékanyagának köszönhető, mely – mint igen erős antioxidáns – harcba száll a szabad gyökökkel. Fél csésze áfonyában pedig épp annyi antioxidáns található meg, mint öt adag borsóban, brokkoliban, sárgarépában és almában.

Kutatók úgy találták, hogy a bogyós gyümölcsök fogyasztása, – ebből is leginkább az áfonyáé – csökkentheti a rossz koleszterin mennyiségét a vérben, és egyes rákfajták kialakulását is meggátolhatja, de még a húgyúti fertőzéseket is távol tudja tartani. A legizgalmasabb mégis az, hogy feltehetően megőrzi elménk és agyunk frissességét.

A bogyósok különösen nagy mennyiségben tartalmaznak polifenol-vegyületeket, amelyek kétféleképpen küzdenek az agy elöregedése ellen. A polifenolok először is fontos antioxidánsok, melyek megszabadítanak bennünket a káros gyököktől, másrészt pedig természetes gyulladásgátló hatásuk is van – a gyulladás enyhítése következtében pedig csökkentik a mikroglia sejtek számát, melynek következtében az öregedés is lelassulhat.

A polifenol vegyületek újdonságnak számítanak az öregedéskutatásban. 199-ben a Massachusetts államban lévő Boston városában található Emberi Táplálkozástudományi és Öregedéskutató Központ bejelentette, hogy jelentős növekedést értek el a patkányok intelligenciájában azzal, hogy áfonyával etették őket. Az idősebb patkányoknak javította az egyensúlyérzékét, és a koordinációs készségét, illetve a stroke-on átesett patkányok agyában drasztikusan csökkentek a maradandó károsodások és gyorsította a felépülésüket is a betegségből. Azóta több ezer ehhez hasonló kísérlet született, és e kísérletek mind alátámasztják azt az elképzelést, hogy az áfonyafélék valóban szuperétkek az agyunk számára. 2000 óta pedig az embereknél is ugyanezt tapasztalták a kutatók.

Egy memóriát és reakcióidőt mérő internetes tanulmányban két éven keresztül vizsgáltak idős embereket. Az önkéntes résztvevőket találomra sorolták be csoportokba, akiknél a csoportjuktól függően mindennap vagy áfonyát, vagy más tápanyagot kellett fogyasztaniuk. Azok, akik az áfonyát fogyasztották, az a csoport 4,2%-os javulást produkált a kognitív képességek terén – vagyis több mint kétszer annyit, mint a másik csoport. Még arra is találtak bizonyítékot, hogy az áfonyában található polifenol serkenti az újabb agysejtek termelődését.

Valóban úgy fest tehát, hogy a bogyósok és más gyümölcsök és zöldségek segíthetnek nekünk abban, hogy tovább gondolkodhassunk tiszta fejjel. Érdemes tehát elszemezgetnünk minden nap egy nagy maréknyi bogyóst a napi ajánlott öt adag zöldség és gyümölcs részeként: 2-3 púpozott evőkanál bogyós gyümölcsből megközelítőleg 80 gramm antioxidánsnak felel meg. A polifenol-vegyületek növényekben fordulnak elő, de gazdag polifenolforrás a vörösbor, a tea és az étcsokoládé is. Mára már egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy ezek a vegyületek védelmet nyújtanak a szív és érrendszeri betegségekkel szemben, sőt még a rák egyes fajtáival is szembeszállnak.

 Képek forrása: www.adweek.com; www.navebook.com, www.vegkitchen.com