A tanulók mindegyike hátrányos helyzetű és roma származású abban a piliscsabai iskolában, ahonnan egy édesanya egy másik település iskolájába szerette volna átíratni szintén roma származású gyermekét azért, mert ott jobb minőségű oktatásban részesülne, az intézmény ráadásul integrált, vagyis a roma és nem roma diákok együtt tanulnak. Az asszony kérelmét az iskola, majd a Pilisvörösvári Tankerület is elutasította.Az édesanya bírósághoz fordult, ám keresetét ott is elutasították, a bírói döntést később a Kúria is fenntartotta. Álláspontja szerint nem sérültek a gyerek alapjogai azzal, hogy szegregált iskolába jár. Megjegyezték azt is, hogy a szabad iskolaválasztási jog nem jelent korlátlan választási lehetőséget, a körzetes iskolát kivéve nem teremt alanyi jogot egy meghatározott iskolába való felvételre.Az asszony, illetve az őt képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ezt követően az Alkotmánybírósághoz fordult, ahol már nem is foglalkoztak érdemben az üggyel, szerintük sem történt jogsértés, így a panaszt be sem fogadták. Indoklásukban azt írták, az indítványozó csak “vélt jogszabálysértésekre és bizonyítékokra” hivatkozott, amelyeket az eljáró bíróságok már elbíráltak.Azt is megemlítették, hogy szerintük az indítványban nem jelöltek meg “az Alkotmánybíróság által értékelhető, kifejezetten alkotmányjogi érvelésnek tekinthető indokolást”. Ez már csak azért is furcsa, mert Kegye Adél, a CFCF jogásza egy kilenc oldalas beadványt készített, amelyben nemcsak az ügy előzményeit és az előterjesztés indokait írta le, hanem ismertette a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi követelményeket is.De nemcsak emiatt érthetetlen az Alkotmánybíróság döntése: a szóban forgó iskola ugyanis annyira szegregálttá vált, hogy maga Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter tiltotta meg, hogy ott a 2015/2016-os tanévben újabb első osztály induljon – így az intézményt lassan valószínűleg úgyis bezárják.Ám a döntésben az Alkotmánybíróságon belül sem volt egyetértés: Czine Ágnes, Sulyok Tamás és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt fogalmaztak meg, jelezvén: nem értenek egyet a visszautasítással. “A többségi döntéssel ellentétben úgy vélem, hogy az alkotmányjogi panasz nem szenved befogadhatósági akadályban, mivel az ügy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetőségét veti fel.Az indítványt ezért az Alkotmánybíróságnak be kellett volna fogadnia, és érdemben meg kellett volna vizsgálnia” – ezt Sulyok Tamás írta. Különvéleményében rámutatott arra is, hogy szerinte az indítványban pontosan körülírt alaptörvény ellenességre hivatkoztak a hátrányos megkülönböztetés tekintetében. “Bár az Alaptörvény egyetlen szülőnek sem garantálja, hogy a gyermeke egy meghatározott iskolába felvételt nyerjen, azonban az alapvető jogok tekintetében történő diszkrimináció nemcsak a jogalkotó, hanem a jogalkalmazó számára is tiltott, alaptörvény-ellenes lenne” – fogalmazott Sulyok.A döntést a CFCF is elfogadhatatlannak tartja, a Roma Sajtóközpont értesülései szerint az ügyet már a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé terjesztették.