A szerző, Jabronka Richárd be is jelenti – újságírótól nem elegánsan -, hogy emiatt elszállt a jóindulata Gyurcsánnyal szemben. Ilyet azért nem érdemes leírni, mert innentől számon kérhető rajta a nyílt, önként bevallott elfogultság. Ám ez most nem fontos, nézzük, mert mondta ezt Gyurcsány Ferenc, aztán az Olvasó eldönti, hogy igaza van-e.Jabronka úgy fordítja le a DK önmeghatározását, miszerint “progresszív, balközép, nyugatos, polgári párt”, hogy ez “kicsit piacpárti, kicsit liberális SZDSZ, plusz a “Fideszben is meglévő nyugdíjas fanatizmus”, ami egy Gyurcsány körüli “személyi kultuszból” fakad. Már itt baj van. Ugyanis az MSZP is piacpárti. Tizenkét éven át eszerint kormányzott, sőt, az utolsó állampárti miniszterelnök, Németh Miklós is efelé reformálta a megbukott rendszert. Se szeri, se száma az MSZP piacpárti, ha úgy tetszik, kapitalista döntéseinek. A piacpártiság nem szitokszó, hanem európai politikai alapérték. Ha pedig valaki körül volt nyugdíjas fanatizmus, az Horn Gyula volt. Nem érdemes személyi kultusznak nevezni azt sem, hogy egy pártnak stabil a vezetése. Az MSZP Gyurcsány óta a negyedik elnökénél tart. Tényleg nincs személyi kultusz a szocialistáknál, de markáns, egyértelmű vezető sincs.A DK bonyolultabb szerkezet ennél a sommás, Gyurcsány-fóbiát tükröző meghatározásnál. A pártban Debreczeni József vagy Kerék-Bárczy Szabolcs nyilván Antall József örökségét érzi magához közel. Eörsi Mátyás vagy Vágó István a liberális eszmék, vagy éppen Göncz Árpád szellemiségét tartja iránytűnek. És van a tagság 15 százaléka, amelyik az MSZP-ből érkezett, nekik Horn Gyula politikája lehet az alapélmény. Ezért lett a nevünk Demokratikus Koalíció. Szerintem, ha élne és politizálna, Göncz Árpád is s DK-t érezné közel magához, és nem a ma a liberális nevet viselő csoportot. Gond van Jabronka Richárd másik értelmezésével is, miszerint sértő azt feltételezni, hogy Horn elhagyta volna szociáldemokrata eszményeit egy másik pártért. Nos, bizony az ő világnézete is többször változott, ha úgy tetszik elhagyta a korábbiakat. Nyilván máshogy gondolkodott a Kádár-rendszerről 1957-ben, máshogy 1973-ban, máshogy 1989-ben a határnyitásnál. És mást gondolt a világról a 1994-es koalíciókötés idején is. Máshogy, amikor Bokrost nevezte ki pénzügyminiszternek, és máshogy, amikor Medgyessyt. Horn Gyula ma aligha mismásolt volna Orbán “menekültügyi” népszavazása kapcsán, hogy bojkott, vagy nemmel szavazás, hanem minden erejét és tekintélyét latba vetette volna Magyarország uniós tagsága – és a bojkott mellett. Kizárt, hogy Horn olyat mondott volna, ha ma élne, hogy az MSZP önállóan nyomuljon, dobja el a más pártokkal együttműködés Napnál is világosabb szükségességét. Horn akkor is koalíciót kötött, amikor abszolút többséggel is kormányozhatott volna. És jól tette.Horn sosem szavazta volna meg a terrortörvényt, és feltételezem, hogy feloszlatta volna a Fidesznek a győzelmet felajánló dunaújvárosi szervezetet. Horn után leginkább Gyurcsány Ferenc érti a nyílt lakossági fórumok szükségességét. Nem alapszervi dumcsik kellenek, hanem találkozni az emberekkel. Horné után a legtöbb reformot a Gyurcsány-kormány indította el. Horn Gyula – amíg tehette – ezeket meg is szavazta. A Gyurcsány-kormány idején csökkent a gazdagok és szegények közti különbség, mi volt ez, ha nem baloldali politika?Ám akad itt másik hasonlóság is. Idézet Horn Gyula Cölöpök című könyvéből. “Másnap megtudtam, hogy a választások éjszakáján, 1998. május 24-én többen összehajoltak a párt székházában, és elhatározták, hogy megszabadulnak tőlem. Igaz, könnyű dolguk volt, mert én tartottam magam ahhoz, amit az év elején mondtam, a következményekkel együtt: »Ha nyerünk, mennybe megyünk, ha veszítünk – elbukunk.” Gyurcsánnyal ez már akkor megesett, amikor megnyerte a választást. És aki ismeri az MSZP-t, tudja, hogy Horn zseniális volt abban pártelnökként, hogy amikor a menesztését tervezők összeültek, egyszer csak benyitott a szobába, és jelenlétével már szét is verte a szervezkedést. Ilyen volt már akkor is az MSZP belső rendszere. Ebben Horn kiismerte magát, többnyire uralta is, Gyurcsány kevésbé.Nem érdemes olyat sem írni, hogy Gyurcsány felvetése felháborító, sértő, meg hogy hogy merészeli. Ha az MSZP kongresszusa felhördült a DK elnökének megjegyzésén, akkor helyesen tette, hogy elmondta a máris híressé vált mondatot. Horn piacpárti politikát csinált, mint a DK. Európa-párti volt, mint a DK. Képes volt más párttal szövetségkötésben gondolkozni a hazáért viselt felelősségben, mint a DK. Adott a kisembereknek, segített a szegényeken, mint a DK. Horn egykori miniszterei közül Kósáné Kovács Magda és Csiha Judit is Gyurcsány Ferenc pártját választotta. Utóbbi az Etikai Bizottság tagja is. Nyilván ez sem véletlen. Horn egykori közvetlen munkatársai közül az MSZP-ben már csak Baja Ferencnek van befolyása, ellenben már Kovács László véleményére sem adnak… Mindenki más hátra tolva, visszavonultatva…Szóval, miért is ne lehetne eljátszani a gondolattal, hogy egy Fidesz-ellenes demokratikus szövetség, amely uniós és NATO-tagságunkat támogatja, amely a legszegényebbeknek ingyen vizet, áramot, igazságosabb teherviselést, de piacgazdaságot ígér, vonzó lehetne Horn Gyula számára? Ennyit vetett fel Gyurcsány Ferenc. Nem többet, igaz, nem is kevesebbet.