Jane Goodall, a világ egyik legismertebb természetvédelmet szolgáló alakja egészen fiatal kora óta aktívan dolgozik azért, hogy a vadvilágot megmentse.

A csimpánzokkal fiatalon kivételesen szoros kapcsolatot kialakított brit kutatónő olyan alapvető felfedezéseket tett az említett főemlősökre vonatkozóan, mely újraírta az emberiség önmagáról alkotott képét, és új meghatározást kellett létrehozni arra, hogy voltaképpen mi különbözteti meg az embert az állatoktól.

Munkájának hála, mára a világon számos Jane Goodall Intézet van, melyeknek – amellett, hogy támogatják a kongói Tchimpounga csimpánz-árvaház lakóit – fontos feladatuk a helyi vadállomány védelme.

Hazánkban ilyen terület a II. kerületi Vöröskővár-hegy környéke is, ahol olyan védett fajok élnek, mint a kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius), a közönséges ürge (Spermophilus citellus) vagy például a vajszínű atracél virág (Anchusa ochroleuca). A magyarországi Jane Goodall Intézet kezdeményezésére alakították ki itt az ezeket a fajokat bemutató tanösvényt, melyet a kutatónő tiszteletére Jane Goodall Tanösvénynek neveztek el. Amit az emberek ismernek, nagyobb eséllyel szeretnek meg, s ami egyszer a szívükhöz nőtt, azt meg akarják védeni – s tulajdonképpen minden hasonló tanösvénynek ez a célja.

A nagyjából 1 km hosszú tanösvény bárki számára könnyen végigjárható. Hivatalos átadásakor Halper Bálint, a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű-, és Hüllővédelmi Szakosztályának tagja elengedett egy jeladóval felszerelt, korábban balesetben megsérült siklót, hogy aztán eltűnjön szem elől és visszatérjen otthonába.

Kiemelt kép: wikimedia.org