Terítéken a történelem és a vadászat 

Ismét izgalmas témával tartotta meg idei Kastély Fórum rendezvényét a Magyar Kastélyszállodák Szövetsége Alsópetényben.  A Prónay-kastély történelmi falai között a vadászat és a vadgasztronómia került “terítékre”.

Az eseményt Buza Sándor a Magyar Kastélyszállodák Szövetségének tiszteletbeli nagykövete nyitotta meg és végig moderálta a tartalmas és érdekes előadásokat,beszélgetéseket

Elsőnek Gulyás Eszter,  a szövetség elnöke büszkén mesélt az új nemzetközi szervezetről, a Heritage Hotels of Europe-ról, amit 9 ország csatlakozásával alapítottak meg nemrégiben. A nemzetközi szervezet Európa kastélyszállodáit fogja össze, ahogy mondta „kinyílt a világ”, és ennek az ernyőszervezetnek az égisze alatt ismerhetik meg az utazók – határokon túl is – a történelmi épületeket,amelyekben 2100 szoba áll a vendégek rendelkezésére!

A nap központi témája a vadászat és a vadgasztronómia volt. A szervezők izgalmas vendégeket hívtak a kerekasztal beszélgetésekre, hogy minél szélesebb körű ismeretek kapjon a hallgatóság  a vadászatról illetve a vadételekről.A kastélyok életében mindig is szignifikánsan jelen volt a vadász élet , a historikus épületek egy része vadászházként, kúriaként, vadász kastélyként épült annak idején.

A vadászatról többen és többféle szemszögből beszéltek. Csikós Erika vadászat szervező például az egyedülálló magyar vadállományról,a kimagasló trófeákról, a szálláshelyek és a magyar gasztronómia egyre jobb színvonaláról is szólt többek között. Elmondta,hogy a vadászati idényben ők 25-30 vadász csoportot fogadnak, átlagosan 5-6 fővel. Amerikából például családostól jönnek vadászni legalább 10-14 napra és megtekintik hazánk nevezetességeit is. Elsősorban kastélyszállodákban laknak,mert ezek nekik különleges helyszínnek számítanak. Egyébként a Forgách-kastély is vadászkastélynak épült, csak később költözött oda a család, hallottuk Gonda Gabriellától, aki a kastély képviseletében és vadászként is beszélt. Ugyanis családja felmenőinek férfi tagjai között többen vadászok, ennek hatására két éve már ő is vadászik. Nemrég vaddisznót lőtt és nagy álma,hogy puskavégre kapjon egy szép muflon kost.

Villányi Péternek Nógrád községben vadfeldolgozója van. Az a célja a családi vállalkozással, hogy Magyarországon a magyarokat lássák el magyar vadhússal. A nemrég elnyert pályázati pénzből bővítik a vadfeldolgozójukat, hogy januártól egész éven át elérhető legyen a feldolgozott vadhús náluk.A Duna-Ipoly- és a Bükki Nemzeti Parkból vásárolják fel a minőségi nyersanyagot.

Személyes élmény idézett fel Szabó László az Országos Vadászkamara szakmai igazgatója,amikor elmondta,hogy Alsópetényben a Prónay-kastély melletti vadászházban élt 6 éves koráig. Halványuló emlékként él benne az is, hogy amikor megbetegedett a grófnő a saját kertjükben termett gyógyteát főzetett a számára a gyógyulásához. A vadászkamara abban bízik, hogy a magyar vásárlók nemsokára olcsóbban juthatnak hozzá a jó minőségű vadhúshoz.

A vad gasztronómia rejtelmeibe avatta be a Kastély Fórum résztvevőit Vári Dávid séf. Elmondta,hogy szomorú az a tény,hogy Magyarországon a vadhús fogyasztásunk nem éri el az 500 grammot személyenként évente!!! Ezen változtatni kell szívós,rendszeres munkával.A kastély szállodákban például élen járnak, mert mindegyikben van vadhús az étlapon. Széles körben terjeszteni kell, hogy a vadhúsnak a jellegzetes ízvilágát nem szabad oda nem illő fűszerekkel háttérbe szorítani. Ilyen például a borókabogyó,amit mindenhez nagy előszeretettel használnak.

Messzire nyúlt vissza az időkben dr. Sándor Dénes főiskolai docens,a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára. Tőle  megtudhattuk, hogy 1600-as évekből már voltak feljegyzések vadászlakomákról, például Thurzó György Nádor lányának esküvőjén feldolgoztak 30 őzet, 200 nyulat, és 600 fogoly került terítékre. Érdekes feldolgozási módokat elevenített fel, miszerint 1626-ban Bethlen Gábor menyegzőjén 100 pávát szolgáltak fel, és a tálalásnál visszadíszítették a tollaikkal. Ezen a lakomán még legalább 120 fogoly, nyúl és őz is a vendégsereg asztalára került. Később, 1840-ben pedig Szécheny Lajos lakomáján a 3 féle vad étel közül a vadkacsát párolva, szegfűszeggel és babérlevéllel tűzdelt hagymával, reszelt citromhéjjal, bazsalikommal és kakukkfűvel szolgálták fel. A főtt szarvashúst ecettel, babérlevéllel, szegfűszeggel és szegfűborssal ízesítették és csipkebogyóból, meg ribizliből készített gyümölcsmártással tálalták. A tűzdelt őzlapocka pedig szalonnával, vajjal és tejföllel készült erre a lakomára.

Magyarország gazdag vadakban, amit már rég felfedeztek a külföldi vadászok is, és a világ minden pontjáról – Japántól Amerikáig – érkeznek és prioritást élveznek náluk a kastélyszállodák. A kastélyszállodák hisznek abban, hogy a hagyományos vad gasztronómiát ápolni kell, és zászlajukra tűzték küldetésként, hogy ezt ápolják és minél szélesebb körben népszerűsítsék.

A nap megkoronázásaként mini gourmet fesztiválon, terülj, terülj asztalkámon kóstolhatták meg a résztvevők a kastély életérzést, a Forgách-kastély, az Apponyi- kiskastély séfjeinek vad falatkáit , Hugyecz József séf különleges vad-hal ételeit, Buza Sándor mangalica-és szarvas kolbászait,vastag kolbászait. Aperitifként különleges pálinkákat kóstolhattak Kazincbarcikáról, az étkeket pedig a Prónai- kastély borával öblíthették le, amely a saját Balaton-felvidéki, badacsonyi szőlőjük nedűje.

A nap végén a bátrabbak kipróbálhatták a Mercedes Benz gyár kifejezetten vadászok számára ajánlott X szériájának modelljeit is.

Tímár Mátyás

Fotókredit: Tímár Mátyás