Kicsi, kerek, sötét-liláskék és olyan savanyú, hogy összegúzza az ember száját, vadon nő és ősszel érik, mikor már csípősek a napkelték és a napnyugták: ez KÖKÉNY.

Szegények szilvája: dércsípte
kökény! Erdélyi ajkát hamvas
húsoddal nap-nap édesítsd meg

/Tollas Tibor: Versek erdejében/

A kökénynek virága gyógyhatású, például has- és vizelethajtó, anyagcsere-fokozó és vértisztító hatásáról is ismert. Ellenben bogyója éppen az ellenkezőjét okozza (hasfogó), így  – bár magas vitamintartalma miatt egészséges – vigyázni kell a nyersen való fogyasztással. Ellenben a hasmenés leküzdésére kiválóan alkalmazható.

Egy érdekesség, hogy a növény leveleiből egykor – főként az oroszok –  droghoz hasonlatos kábító anyagot készítettek – bár sosem számított “hivatalosan” is drognak, ez nem tántorított el senkit sem attól, hogy az orosz tea pótszereként igya.

Torokfájást, illetve szájüregi sebeket és gyulladásokat is kezeltek a növény leveléből és bogyójából készült főzettel egykor.

Nemcsak élettani hatása, hanem bogyójának erős festéktartalma miatt is hasznos növénynek számított, többek között festéket (világos kéket, vöröset), tintapótlót készítettek belőle.