A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. feladata a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram fejlesztéseinek koordinálása. A hazai és uniós támogatások révén 34 kastély és vár újul meg, közöttük a Komárom-Esztergom megyében található tatai Esterházy-kastély, a bajnai Sándor‒Metternich-kastély és a majki kamalduli remeteség.

A tatai Esterházy-kastély az 1760-as években a tata‒gesztesi uradalom központjában épült, Fellner Jakab tervei alapján. A tatai kastély egy olyan családnak adott otthont, amelynek férfitagjai hol diplomataként, hol katonaként szolgálták az uralkodót, igen magas pozíciókat betöltve az udvari rangsorban.

A tatai Esterházy-kastély

A kastélyban látható kiállítás a családtörténet mellett bemutatja azokat a jelentős diplomáciai eseményeket is, amelyekre annak idején az épület falain belül került sor. A schönbrunni békekötés vagy az 1897-es nagy hadgyakorlat történéseit megismerve a látogató betekintést nyer az Esterházyak generációkon átívelő, a nemzetközi diplomáciai életben betöltött szerepvállalásaiba, felvillantva a feleségek szerteágazó európai kapcsolatait is. Több szempontból is súlyponti eleme a kiállításnak a főúri életforma bemutatása, amely a kastély egymástól jól elkülönülő női és férfi lakosztályain átvezetve ismerteti meg a látogatót a ház egykori lakóinak életével. Az enteriőrök a női kisszalont, a hálószobát, a dolgozószobát, az írószobát és a toalettszobát jelenítik meg. A kiállítás egyedülálló érdekessége a két, eredeti berendezését ma is őrző fürdőszoba. A gyerekszobákban nagyobb teret kapott az élményszerűség, az interaktivítás: a lányszobában a kastélyról mintázott nagyméretű babaház egyes helyiségeit az eredetivel megegyező módon rendezték be, a látogatók pedig gombnyomásra lángra lobbanthatják a gyertyákat, csengethetnek a komornyiknak, vagy éppen begyújthatják a kandallót. A fiúszobában az 1897-es tatai hadgyakorlatot megjelenítő látványos terepasztal látható.

A majki kamalduli remeteség szerzeteseinek 1733-ban a vidék akkori birtokosa, Esterházy József 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat adományozott. II. József szekularizációs rendelete nyomán azonban 1782-ben a majki remeteség elnéptelenedett. Ezt követően számos funkciót töltött be az épületegyüttes, amely a viszontagságok ellenére épségben fennmaradt. Az észak-vértesi erdőség mélyén, tavak szomszédságában megbújó kamalduli remeteség Európa-szerte kuriózumnak számító műemlék, s az 1980-as évektől kezdve turisztikai látványosságként látogatható.

Magyarországon egyedülálló, de európai viszonylatban is kiemelkedő a némasági fogadalmat tett barátok egykori otthonául szolgáló barokk műemlékegyüttes jelentősége. A rend feloszlatása után egy-két évtizeddel elbontották a templomot, mely alatt két kriptát tártak fel. A kisebbikből érdekes tárgyak kerültek elő, például egy derelyevágó. A tárgyak nagy részét a rend feloszlatása után a cellaházakba költöztetett cselédség használhatta, de valószínűsíthetően vannak közöttük a kolostor idejében használt eszközök is.

A cellaházak sora és a templomtorony, illetve az angolpark jelenleg felújítás alatt állnak, a kolostor kiállításai viszont, hétfő kivételével, zavartalanul látogathatóak.

A bajnai Sándor‒Metternich-kastély

A bajnai Sándor‒Metternich-kastély egykori tulajdonosa, gróf Sándor Móric, a legendás „ördöglovas” volt, aki a legendák szerint a kastélyban is lóháton közlekedett, és olykor emeleti erkélyéről is leugratott. Feleségének, a nagyhatalmú Metternich kancellár lányának figyelmét azzal vonta magára, hogy lovával átszökkent Leontine hercegnő hintója fölött. Miután a gróf feleségül vette a hercegnőt, költséget nem kímélve kezdett a bajnai kastély átépítéséhez. A klasszicista stílusú bővítés terveit Hild József készítette el, a belső termek díszítésére pedig a milánói Scala díszlettervezője, Alessandro Sanquirico kapott megbízást.
A mostani felújítások befejeztével hamarosan megnyíló kiállításon a látogató megismerkedhet a Sándor család különös történetével. A földszinten mutatják be a kastélyban feltárt barokk falfestményeket, valamint a kastélykápolna egykori felszereléséhez tartozó, iparművészeti kuriózumnak tekinthető miseruhákat. A kiállítás másik részében gróf Sándor Móric kalandos életét ismerhetjük meg, többek között nevezetes lovas bravúrjait, és a már életében hozzá kötődő legendákat. A női szárnyban Leontine Adelheid Maria Pauline von Metternich sarokszalonját korhű módon állították helyre.

Walter Béla