Február 24, másnap: Orbán sajtótájékoztatót tart. Mielőtt a botrányról kérdezhetnék, bejelenti: a kormány népszavazást kezdeményez a kvótáról, már be is adták a kérdést a Választási Irodában. Ők akadálymentesen. Beszél függetlenségről, fenyegetettségről, de mondatai közé belopja a majdani eredményértelmezést: “Aki nemmel szavaz a népszavazáson, az kiáll a magyar kormány mellett.”Március 4.: a rendőrség elkezdi a nyomozást. Nyomoz, nyomoz… Csak éppen sem Kubatovot, sem a kopaszokat nem találja, nem kérdezi, akiket pedig a fb már rég beazonosított.Augusztus: a felmérések szerint a figyelemelterelő akció sikeres, még érvényes népszavazásra is van esély. Már nincs szükség rendőrségi vizsgálatot hazudni.Augusztus 17.: a rendőrség bejelenti: bűncselekmény hiányában lezárja a nyomozást. Felülbírálja a Kúriát, amely a kopaszok “jogellenes magatartását” mondta ki. Mivel bűncselekmény nincs, Nyakó nem lehet sértett, panaszt nem tehet.Ezt értem. Valóban nem (csak) Nyakó a sértett. Hanem Te meg én, meg mindenki. Csak azt nem érteném, ha Te, kedves sértett-társam, ezek után beállnál Orbán játékához baleknak. A rendőrségen Te sem tehetsz panaszt. De jelezheted: nem vagy egészen hülye. Nem kérsz a játékból, bojkottálsz, akár otthon maradással, akár érvénytelen szavazással. A naptár nem hazudik. A február 24-én eljátszott népszavazás-trükk arra kellett, hogy tovább lapozz február 23-ról. “A vizsgálat lezárult, felejtse el!” Mint annyi mást.