A főtiszt ügyvédje, dr. Fridman Róbert kérte az ügyészséget, tegye nyílttá a titkos nyomozás részleteit, mivel törvénytelenül jutottak el a rendőrhöz, így az ő ellene folyó eljárás sem jogszerű. Ezt első fokon elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség, amit Fridman megfellebbezett. A Legfőbb Ügyészség ezt megváltoztatta: miszerint a rendőrnek nincs is pa­nasz­joga. Sokkolt a Legfőbb Ügyészség határozata – mondta Fridman Róbert, a rendőr ügyvédje, aki szerint a titkos nyomozás során beszerzett adatok a nyílt büntetőeljárás alapjai, ezért a védelem szempontjából szükséges azok ismerete. Ennek során megállapítható lenne, hogy a nyomozás alapja törvénytelen volt. Ennek elutasítása ügyfelem jogait és érdekeit közvetlenül sérti – tette hozzá az ügyvéd, aki ezért a strasbourgi bírósághoz fordul.Nemcsak a rendőrnek nincs joga panaszkodni az ügyben, hanem az újságírónak sincs. Pintér Sándor belügyminiszter a nemzetbiztonsági bizottsági ülés után, ahol a lehallgatási ügyekről volt szó, azt nyilatkozta, hogy többek között azért is törvényes minden, mert senki nem panaszolta meg az eljárást. A panasz ekkor azonban már két hete a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál volt, s valójában ők írták azt, hogy Csikós Klaudiának nincs is panaszjoga. Ez a jogállamiság halála. Ezek szerint bármikor, bárkit le lehet hallgatni következmények nélkül, és még meg sem lehet panaszolni. Ez bénítólag hat nemcsak az újságíróra, hanem a társadalomra is – mondta a Blikknek Magyar György, az újságíró ügyvédje.