Az itáliai eredetű főrangú család egyik tagja Pallavicini Sforza gyilkolta meg társaival Fráter György esztergomi érseket, 1551. december 17-én.  Ötszáz év múlva egy másik Pallavicini – a család genovai ágából, akik letelepedtek Magyarországon – Mindszenty József esztergomi érseket kísérte Budapestre börtönéből, a forradalmi kormány utasítására.  Ezért az életével fizetett.

 Az itáliai Pallavicini családot az írott források 960-ban említik először. A család a német – római császári hatalomhoz mindig is hű volt, ezért őrgrófi címet viselhettek. A Magyarországon megtelepedett genovai ág egyik tagja, János Lukács a genovai köztársaság követeként 1731-ben került Bécsbe. Később III. Károly szolgálatába lépett és fényes katonai karriert futott be. Unokája Edvárd őrgróf az 1827. XLIII. t. c. által magyar honfiúságot nyert. Az ő dédunokája volt Pallavicini Antal, aki 1922. július 30-án született Budapesten, Pallavicini György, nagybirtokos és politikus és Andrássy Borbála grófnő gyermekeként. A gimnázium után a csepeli Weiss Manfred Gépgyárban kezdett dolgozni. 1940-ben önkéntesként vonult be a Magyar Királyi Honvédségbe. 1941-ben a Ludovika Akadémia hallgatója lett. Az Akadémiát 1943-ban végezte el páncélos hadnagyként. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után kapcsolatot keresett az antifasiszta ellenállással. A Magyar Front egyik alapítója volt, amely röplapjain szólította fel a lakosságot szabotázsra, munkamegtagadásra és fegyveres harcra.  Az ellenállás tagjai nem tudhatták, hogy a magyar fegyverszüneti tárgyalások részleteit a szövetségesek adták ki a németeknek abban a reményben, hogy a megszállással csökken a frontokra vezényelhető német egységek száma.  Azzal sem voltak tisztában, hogy Magyarország sorsát alapvetően a szövetségesek közötti 1941 decembere és 1944 októbere között tartott tárgyalások döntötték el és a Szovjetunió önkényes lépései. Pallavicini Antal, a Bajcsy-Zsilinszky Endre és társai által vezetett ellenállási csoport katonai csoportjának az összekötője volt mindaddig, amíg a vezetőket le nem tartóztatták. A lebukást sikerült megúsznia. A frontvonal felé vette az irányt és Temesvárnál került a szovjet csapatok fogságába. Az önként átállt magyar katonákból szervezett alakulatban zászlóaljparancsnoki beosztásba került. Azonban a zászlóalj nem került bevetésre a németek ellen. Az NKVD egyik hadifogolytáborába vitték, ahonnan 1946 februárjában jött haza Magyarországra. Az ellenállásban betöltött szerepe miatt igazolták és folytathatta katonai pályafutását. Testvérét, Pallavicini Györgyöt, aki szintén az ellenállási mozgalomban vett részt, még a németek fogták el és Dachauba vitték. Onnan hazakerülvén a magyar hatóságok átadták a megszállóknak, akik Szibériába internálták egy hadifogolytáborba, ahol 1949-ben elhunyt.

Pallavicini Antal 1947-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. 1948-ban kitüntették az ellenállásban végzett tevékenységéért. 1950-ben a piliscsabai harckocsizó ezred zászlóaljparancsnoka volt. Felmerülhet a kérdés, hogy mit keresett egy Ludovikát végzett tiszt a kommunista hatalom hadseregében. Nem ő volt az egyedüli, aki folytatta katonatiszti pályafutását. Egyrészt a háború alatt nem fejtettek ki olyan tevékenységet, ami miatt internálni lehetett volna őket, vagyis igazolásuk volt, és szolgálhattak tovább. Másrészt az új berendezkedés tiszti állományának képességei szépen szólva eléggé szerények voltak. Gyorstalpalókon tanultak és szerzetek tiszti végzettséget. Tudásuk nem meg sem közelítette a náluk idősebb, akadémiákon tanult, tapasztalt tisztekét. Pallavicini Antalnak és társainak a pártállam hadseregének tisztjeiként párttagnak kellett lenni. Azonban a hatalom bizalmatlan volt velük szemben. Az ötvenes években sorra szórták ki őket az állományból. Többeket koholt vádakkal, koncepciós eljárásokkal távolítottak el. Az inzultusok Pallavicini Antalt sem kerülték el, annak ellenére, hogy felvette a hatalomgyakorlók között jobban csengő Pálinkás nevet. 1954-ben alezredes volt, amikor visszaéléssel vádolták meg. Aszódról visszaminősítéssel Egerbe helyezték, majd törölték az MDP tagjelöltjei közül arisztokrata származása miatt. Az 1956-os forradalom idején, mint törzstiszt, a rétsági páncélos kiképzőbázison teljesített szolgálatot. 1956. október 30-án az ezred Forradalmi Katonatanácsának vezetőjévé választották. Fegyvert és lőszert adott a nemzetőrségnek és tartotta a kapcsolatot a környékbeliekből alakult forradalmi csoportokkal. Október 31-én a Budapestről küldött fegyveresek a rétsági ezred több tisztjével együtt kiszabadították a felsőpetényi Almássy – kastélyban őrzött Mindszenty József bíborost. Pallavicini szervezte meg a bíboros védelmét ellátó fegyveres kíséretet és maga is elkísérte Mindszentyt a fővárosba. A mai napig vita tárgya Pallavicini személyes részvétele Mindszenty József kiszabadításában. Annyi bizonyos, hogy mint az ezred katonatanácsának elnöke parancsot adott tisztjeinek az akcióra és ő is a kíséretben volt. A bíboros november elsején tartott rádióbeszédében elismerően szólt azokról, akik kiszabadították és felkísérték a fővárosba. Külön megemlítette Pallavicini Antalt.

Az Úri utcai érseki palota védelmét a rétságiak látták el november 4-ig, amikor Mindszenty az amerikai nagykövetségre távozott. Pallavicini és egysége visszatért a rétsági bázisra. Ezrede felkészült az összecsapásra. Azonban tűzharcra már nem került sor, mert a Honvédelmi Minisztérium utasítására letették a fegyvert a túlerőben lévő szovjet egységek előtt. Első letartóztatása december 25-én volt, de elengedték. Nem írta alá azt a tiszti nyilatkozatot, ami fejében szolgálhatta volna a régi-új vezetést. Leszerelését kérte. 1957. február 6-án ismét letartóztatták és vádat emeltek ellene. A vádpontok között volt Mindszenty bíboros kiszabadítása, lázító röplapok kézjegyével való ellátása és a népi demokratikus hatalom államrendjének megdöntésére irányuló szervezkedés egyik vezető posztjának betöltése. 1957. szeptember 26-án a Budapesti Katonai Bíróság első fokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, de az ügyészség kérésére – feltehetőleg politikai nyomásra – kötél általi halálra ítélték Pallavicini Antalt. A kivégzést december 10-én hajtották végre. Testét az Új köztemető 301-es parcellájában jeltelen sírba vetették.

Mindszenty bíboros hátralévő élete során többször is nagy szeretettel említette Pallavicini Antallal való kapcsolatát.

1989-ben rehabilitálták, és sírhelyét azonosították, helyreállították. Fényképe a Terror Háza Múzeum Emlékfalán található.