Látványosan nőttek a bérek az elő negyedévben a KSH legfrissebb adatai szerint, ami kedvező jel mind az állami, mind a közszférában foglalkoztatottaknak. Országosan az átlagos nettó fizetés a legfrissebb számok szerint 175,8 ezer forint, ami kiugró mértékű, 8,2 százalékos növekedést jelent az előző évi értékhez képest. Üdvözlendő emellett az is, hogy a bérek mostani átlagos emelkedése nem fed el olyan kirívó szektorok közti különbségeket, amelyek jelentős mértékben tovább nyitnák magyar társadalomban meglévő bérszakadék ollóját. A friss adatokból kiderül ugyanis, hogy míg a versenyszférában 7,7 százalékos, a költségvetési szférában is jelentős – két számjegyű – béremelkedés következett be: a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset 10, a nettó bérek pedig 11,7 százalékkal nőttek az előző év első negyedévéhez képest.A jövőbeli kilátásokat illetően Barczel Vivien, az Erste Bank Hungary makrogazdasági elemzője elmondta, hogy a 2016-os év egészét tekintve visszafogott inflációval lehet számolni, így a következő hónapokban mind a nominális, mind pedig a reálbérek növekedése folytatódhat. Azt azonban fontos leszögezni, hogy az újévi bérmegállapodások jellemzően az első negyedévi bérstatisztikában szoktak megjelenni, és a februári és márciusi közötti bérkülönbözet igen jól jelzi az egész éves bérnövekedést, így az idei év hátralevő részétől csak ennek tükrében érdemes további emelkedést várni.A teljes képet már némileg árnyalják azok a tényezők, amelyek azt átlagos bérnövekmény mutatójának ilyen mértékű emelkedését lehetővé tették. A KSH tájékoztatása szerint a növekedésre hatással volt a személyi jövedelemadó 15 százalékra csökkentése, a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék, de emellett a fegyveres testületek illetményemelése is.Még közelebbről nézve korántsem egyértelmű sikertörténet a bérek növekedése. “A keresetek emelkedésében szerepet játszik még az is, hogy több szektorban, például a kiskereskedelemben, az informatikai ágazatban is munkaerőhiány tapasztalható, ez pedig nyomást gyakorol a munkáltatókra, azaz magasabb béreket eredményez” – kommentálta a friss adatsort Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember hozzátette, hogy ez a folyamat nem újdonság, de egyre erősebben jelentkezik a magyar gazdaságban. Németh Dávid azonban azt is elmondta, hogy az éves összevetésben mindössze 0,9 százalékos növekedésről, negyedéves szinten pedig visszaesésről tanúskodó első negyedéves GDP-adatból az is látszódott, hogy a belső fogyasztás a növekvő nettó bérek ellenére az év első három hónapjában nem volt képes ellensúlyozni a többi GDP-komponens visszaesését.A kormányzat ennek ellenére továbbra is bízik a fogyasztás növekedésében, azonban az első negyedév példája alapján továbbra is kérdéses, hogy a lakosság milyen arányban hajlandó megtakarítás helyett fogyasztásra költeni pluszjövedelmét.A legkiábrándítóbbnak azonban a nemzetközi összevetésekben mutatkozik a hazai fizetések értéke. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar átlagos nettó fizetés még mindig az uniós rangsor végén kullog. A pontos érték, amely euróban számolva 6702 euró volt, jelenleg – néhány ország hiányzó adatai miatt – a legalacsonyabb európai viszonylatban. A lemaradásunkat nagyon jól szemlélteti az, hogy jelenleg Szlovákia áll előttünk a rangsorban 8169,61 eurós átlagos nettó fizetéssel. Könnyen belátható tehát, hogy a régiós bérszínvonalhoz való felzárkózás a jelenlegi helyzetben közel 30 százalékos emelkedést kívánna meg a nettó bérekben. A teljes uniós átlaghoz viszonyítva pedig még nagyobb a hátrányunk – mutatta ki az Mfor.hu. Az Európai Unió tagországaiban mért 23141,8 eurós (2015-ös adat még nem áll rendelkezésre, ez a 2014-es érték) átlagfizetéséhez több mint a triplájára kellene emelkednie a magyar dolgozók által hazavitt átlagos összegnek.