A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a partnerségi egyezményekről szóló bizottsági javaslat elfogadása óta eltelt négy hónapban sokat dolgoztak a migrációs származási és tranzitországokkal való együttműködés elmélyítésén.A friss jelentésben a Nigerrel, Nigériával, Szenegállal, Malival és Etiópiával létrejött megegyezéseket értékelték. Mint írták, az eredményközpontú megközelítés meghozta az első gyümölcseit. A fontos tranzitországnak számító Nigerben például valamelyest mérséklődött az átutazó migránsok áradata, az önkéntesen visszatérők száma ezzel párhuzamosan emelkedett, és számos embercsempészt őrizetbe vettek.Maliban, Nigériában és Szenegálban elsősorban a kiváltó okok kezelésén dolgoznak célzott projektekkel, Etiópiában pedig az országban tartózkodó mintegy 700 ezer menekültnek, illetve az őket befogadó helyi közösségek tagjainak próbálnak segíteni – közölte az Európai Bizottság.A bizottság emellett arról is beszámolt, hogy napokon belül tárgyalások kezdődnek a nigériai hatóságokkal a bevándorlók visszafogadásáról szóló egyezményről.”Az első értékelő jelentés azt mutatja, hogy működik az új megközelítés (…) A feladat most az, hogy fokozzuk az erőfeszítéseinket” – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.A partnerségi keretmegállapodás célja az emberéletek mentése, a visszatoloncolások fokozása, a migráció kiváltó okainak kezelése, valamint az, hogy a menekültek és migránsok közelebb maradhassanak az otthonukhoz. Az elképzelés az Európai Unió és Törökország közötti megállapodáson alapul, de nem “puszta másolat”, hanem az egyes országok helyzetére szabják az egyezségeket.A tavalyi évben az illegális úton Európába érkezők túlnyomó többsége szíriai és iraki állampolgár volt, az uniós vezetőket azonban egyre inkább aggasztja a világ legszegényebb kontinensének számító Afrikából meginduló migrációs hullám lehetősége.