Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter június 9-én jelentette be, hogy megszületett a bérmegállapodás az egészségügyben. A miniszter tájékoztatása szerint a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik. A szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be. Idén átlagosan 26,5 százalékkal nő az alapbér, jövő novembertől 12 százalékkal, 2018 novemberében és 2019 novemberében pedig 8-8 százalékkal.A probléma az, hogy a védőnők elvileg egészségügyi szakdolgozók, de mivel rájuk az egészségügyi szakdolgozói bértábla helyett a közalkalmazotti vonatkozik, így a béremelésből kimaradnak.Csősz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara védőnői tagozatának elnöke a minap a Magyar Nemzetnek nyilatkozva igazságtalannak nevezte az eljárást. Mint mondta, egy védőnő kezdő fizetése bruttó 122 ezer forint, míg egy kezdő egészségügyi szakdolgozó (OKJ-s végzettséggel) a béremelés után ennél legalább 60 ezer forinttal kap majd többet. Így a védőnők közül sokan szakmát válthatnak. A bértárgyalások során a minisztérium képviselője ígéretet tett, hogy esetükben is lesz emelés, de ennek ellenére mégis kihagyták őket. A Magyar Nemzet kereste a minisztériumot, de lapzártáig nem kaptak választ arra, hogy a tervekkel ellentétben miért maradtak ki a védőnők a béremelésből?Csősz Katalin a lapnak elmondta még, hogy a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátásban dolgozók mellett nem volna szabad megfeledkezni az alapellátásban dolgozókról sem. – Az alapellátás nem csupán a háziorvosokból áll, emelni kellene a mellettük dolgozó szakasszisztensek bérét, ahogy a védőnőkét is. Ha ez nem történik meg, akkor száz év után ki fog halni ez a szép szakma, mert a védőnők inkább átképzik magukat egyéb diplomás szakembernek, elmennek oda, ahol jóval magasabb fizetést kaphatnak – hívta fel a figyelmet a tagozatvezető.Magyarországon a védőnői tevékenységet 1915-től keletkeztetik. Ebben az évben június 13-án Stefánia belga királyi hercegnő védnökségével született meg az Országos Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők Védelmére, és ezen belül a védőnői szolgálat. A képzést Heim Pál kezdeményezésére indította el a szövetség a Központi Védőnőképző Iskolában 1916-ban. 1975-től 3 éves képzésben részesültek a tanulni vágyók, 1989-től főiskolai diplomás képzéssé vált.