A módosításnak az a lényege, hogy ezentúl “nem ismerhető meg” a köztulajdonban álló gazdasági társaságok egyetlen olyan adata sem, amely “piaci verseny szempontjából hátrányt vagy aránytalan sérelmet okoz”, illetve “sérti vagy veszélyezteti a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit”.Az aránytalan sérelmet nagyon puhán határozza meg a módosító, erről mindössze annyit mond, hogy ha az állami vállalat versenytársát egy adat nyilvánosságra hozatala “indokolatlan előnyhöz” juttatja, akkor az nem ismerhető meg.Mint ismeretes, a Posta és az MNB ügyében már voltak erre törekvések. Korábban írtunk arról, hogy Tóth Bertalan szocialista képviselő próbált véget vetni annak az ámokfutásnak, amit a költések elfedése kapcsán akartak foganatosítani. Úgy tűnik, akkor csak tesztelni akarták a rendszert, ugyanis most minden állami vállalatra kiterjesztenék a piaci versenyre hivatkozó mutyit.Az Ab a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával kapcsolatban már megállapította, hogy a kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenesek. A Postánál már más a helyzet, ugyanis az arra vonatkozó módosításokat nem vétózta meg az AB.Felmerül a kérdés, hogy ha az állami vállalatok esetében bevállalnak ilyesmit, mi lesz a többi szektorral? Nem kell hozzá egy év, és a közpénz, mint olyan, megszűnik létezni.Karikatúra: Pápai Gábor, Népszava