Mivel a stressz nem csak a volán mögött alakulhat ki, vagy a hivatalokban való hosszas várakozás közben, illetve valamiféle kellemetlen szituációnak köszönhetően, kezelésre szorul, ha állandósulva a nyakunkra ül a munkahelyünkön, vagy akár a családunkban.

Természetesen félvállról is kezelhetőek a stresszhelyzetek, de hosszútávon semmiképpen sem vannak jó hatással az egészségünkre.

A kiegyensúlyozott emberek jól kezelik a stresszhelyzeteket. Kompromisszumképesek a családban és a munkában is, miközben megoldásokat keresnek a problémákra. Ők nem veszítik el a fejüket, és kikapcsolódni is képesek.

A magányos emberekkel más a helyzet. Türelmetlenek, könnyen kijönnek a sodrukból, és csak magukra hagyatkoznak, nem fogadnak el segítséget senkitől sem. A saját magukkal szemben támasztott túl nagy elvárásoknak köszönhetően nehezen lazítanak, és törekvő természetük révén szinte állandóan stresszesek. Ahelyett, hogy kimondanák, magukba fojtják az idegességük okát.

A konzervatív típusú emberek akadnak ki a legnehezebben. Jellemzően visszavonulót fújnak, ha baj van, mintsem foltot szerezzenek elveikre, vagy korlátozzák szokásaikat. Javarészt az új szemléletek, helyzetek hozzák zavarba, stresszhelyzetbe őket.

De függetlenül attól, hogy az ember milyen típus, egy bizonyos mértékben szüksége van a stresszhelyzetekre a személyiségfejlődése miatt. Viszont ennek a terhelésnek is limitje van. Azaz, ha állandósul a stressz az életünkben, kezelnünk kell azt.

Erre lehetőséget ad az időbeosztás készítés, hogy jusson alkalom a kikapcsolódásra is. A problémák túlértékelésének elvetése! Ugyanakkor a testmozgás is segít elfeledtetni velünk a gondokat. Talán az is megoldás olykor, ha egy kietlen tájon kiordítjuk magunkat, ha cél nélkül sétálunk, vagy ha meleg fürdőt veszünk, mert ilyenkor is újratervezhetjük a mindennapjainkat.  A változtatás fontos, ha stresszben él az ember, ugyanis veszteséggel jár, ha nem kezeljük időben. Nem csak az életünk irányítsa csúszhat ki a kezünkből, hanem a szervezetünkben is komoly károkat tehetünk.